Nem vagyunk túl a holokauszton

A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján tartott beszédében a kancelláriaminiszter rámutatott: a szélsőséges mozgalmak egyre jelentősebbek lettek az utóbbi időszakban, ellenük pedig csak egyféleképpen lehet küzdeni: "feltétel nélkül komolyan kell venni őket". Ezt támasztják alá "a súlyos történelmi tapasztalatok", amikor több demokratikus államban utat nyitottak nekik, és emiatt a múlt században már bekövetkezett egy hatalmas népirtás.

Molnár Csaba felhívta arra a figyelmet, hogy a szélsőségesek legitimitást igyekeznek nyerni a szabad, demokratikus választásokon, és "megtalálták a kiskaput, amelyen keresztül emberek tízezreit tudták megtéveszteni", miközben egyenruhában masíroznak. Ellenük "közösen kell megteremteni az ellenállást", mégpedig a kollektív emlékezet felelevenítésével, mert ennek eltűnése reális veszély - fogalmazott.

Kitért arra, hogy a holokauszt "ezer szállal kötődik mindennapjainkhoz", ezért meg kell ismerni azt a korszakot, amikor ez bekövetkezett. Ha ezt nem tesszük meg, a sötét múlt "még évtizedekig kísért majd közöttünk", mert "szabadság csak ott lehetséges, ahol van szembenézés, múltfeldolgozás és a szélsőségesek elleni erő" - tette hozzá.

A megemlékezés keretében a Holokauszt Emlékközpont Egy/másért című kötetét mutatta be az egyik szerkesztő, Török Zsuzsa. Mint mondta, a munkafüzetként az iskolások számára is használható könyv témái között szerepel többek között a történelem, az esélyegyenlőség, a jogvédelem, a sport, a zene és a film; mind abból a szempontból, hogy miként lehet velük elősegíteni a toleranciát.

A könyv felvonultatja a világban ismert különböző, akár világsztárok által is képviselt kezdeményezéseket, amik az előítéletek, a faji megkülönböztetés vagy az erőszak megszüntetéséért születtek. A kiadványban szerepel egy interaktív jegyzetsáv is, amire minden olvasó odaírhatja az egyes fejezetekkel kapcsolatos gondolatait, meglátásait. A kötethez kapcsolódóan az interneten is hozzá lehet szólni, és bárki feltöltheti ide a toleranciával kapcsolatos saját projektjét.

A diplomáciai testület egy-egy képviselője elmondta, hogy országukban milyen projektek indultak a tolerancia elősegítése érdekében. Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete arról beszélt, hogy náluk 1971 óta működik egy tolerancia-központ Alabama állam fővárosában, Montgomeryben, ahol a két alapító jogász az emberi jogokért való küzdelmet és az emberek közötti egyenlőség elérését tűzték ki célul. Ennek során több perben is érvényre juttatták ezeket az elveket még a Legfelsőbb Bíróságon is.

Az intézmény tevékenységét nemzetközi hírnév övezi egyebek mellett azért, mert oktatási programokat indítottak a tolerancia oktatására, és eredményesen küzdenek a "fehér felsőbbrendűség" ellen. Amerikában még az úgynevezett gyűlöletcsoportok elleni küzdelemben is kikérik véleményüket a rendészeti szervek - világította meg.

A nagykövet arról is beszélt, hogy "soha nem szabad elfelejteni a holokauszt szörnyűségeit", a következő generációknak pedig el kell mondani, mi történt a második világháborúban. Ez azért fontos, hogy a tragédia soha ne ismétlődhessen meg. A meggyilkoltak gyászolásán kívül a holokauszt nemzetközi emléknapján az igazságért harcolókat kell ünnepelni - hangsúlyozta.

A lengyel diplomáciai testület ideiglenes ügyvivője, Michal Andrukonis a projekt keretében az interneten létesített virtuális lengyel kisváros "felépítéséről" adott számot a jelen lévőknek. Ennek során a második világháború előtti zsidó kulturális helyeket kutatták fel, majd ábrázolták egy honlapon, ahol térképek, fotók, jegyzetek egészítik ki a tudnivalókat a korabeli zsidó kultúráról, életmódról és az ottani közösség egészéről.
A toleranciát elősegítő projektjeikről beszélt a brit, a cseh, a német és a svéd nagykövet, valamint a kanadai ideiglenes ügyvivő is.

A rendezvény során átadták a Radnóti szubjektív elnevezésű internetes kvízjáték nyertesének járó díjat. A nyereményeket - egyebek mellett Radnóti Miklós verseit tartalmazó, színészek által dedikált könyveket, CD-t, 38 pendrive-ot és bruttó 120 ezer forint értékű számítástechnikai eszközöket - a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium 10. b osztálya kapta.

Az ünnepség végén a résztvevők odavonultak a zsinagóga melletti emlékfalhoz, amire több mint százhúszezer meggyilkolt magyarországi zsidó nevét írták fel. Az áldozatok emlékére mécseseket gyújtottak és kavicsokat helyeztek el a diplomáciai testület képviselői.

Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a náci tömeggyilkosságok történetét. Az első nemzetközi holokauszt-emléknapi rendezvényt 2006-ban Budapesten az Országház előtt tartották az Élet Menete Alapítvány szervezésében.

Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő 8 méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a magyarországi áldozatoknak, itt állították fel 2007-ben az Elveszett Közösségek Tornyát is. Ezen az üvegtornyon 1441 település neve olvasható, azoké a helységeké, ahol az 1944-ben hatósági erőszakkal véghezvitt deportálások miatt ma nincs zsidó közösség. A központ állandó kiállítása a magyar zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését és legyilkolását eleveníti fel.