"Amikor kiderült, hogy a Kapa-Pepe filmek kifulladóban vannak, nem akartam azokat tovább folytatni, bár szerintem lehetne, viszont nem érzem igazán a fogadókészséget. Azért az Oda az igazságban is van egy közös jelenete Mucsi Zoltánnak és Scherer Péternek, egy pici ironikus utalással a közös filmekre" - mondta Jancsó Miklós az MTI-nek.

A kétszeres Kossuth-díjas, a cannes-i filmfesztiválon 1972-ben a legjobb rendezői díjat elnyert alkotó legutóbbi hat mozija a Mucsi-Scherer páros főszereplésével készült "Kapa-Pepe-film" volt 1998 és 2006 között; ennek első darabja a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten volt, az utolsó az Ede megevé ebédem.

Mint mondta, nem kellett rábeszélni arra, hogy ismét forgasson, "filmet akkor csinál az ember, amikor lehetősége van rá". Kitért ugyanakkor arra, hogy Berger József producernek legalább három évébe telt, amíg összeszedte a pénzt az eredetileg a 2008-as Reneszánsz év kapcsán tervezett filmre. (Az Oda az igazság 480 millió forintból készült.)

A film utalásokat tartalmaz arra, hogy Mátyás király nem az az igazságos, jóságos uralkodó volt, aki a néphagyományban, a mesékben fennmaradt. Jancsó fontosnak tartja kiemelni, hogy évszázadokkal ezelőtt, Magyarország több részre szakadása után egyre nagyobb szükség volt egy nemzeti hősre, mint kapaszkodóra, és a romantika korában Mátyás királyt tették meg ennek, miközben a valódi Mátyás nem hasonlított a kreált képre.
"Bár az eredeti terveimben az szerepelt, hogy Mátyás királyos filmet csinálok, végül nem az lett belőle. Feltettem magamnak a kérdést: éppen azt a királyt mutassam be kritikusan, aki az egyetlen jelentős uralkodó volt az ország történelmében? Ezt azért sem tehettem meg, mert egy ilyen mozi elkészítése rengeteg pénzbe kerülne. Lett tehát egy film, ami úgy szól Mátyásról, hogy valójában nem róla szól. Vannak benne ráutaló nevek, például Kinizsi Pál, de a Mátyás szó egyszer sem hangzik el benne " - hangsúlyozta a rendező.

Hozzátette: Kinizsit - akit Cserhalmi György alakít - szándékosan tette a filmbe, hiszen ő Mátyás kreatúrája volt, viszont Mátyás halála után az elsők között árulta el.

A film történész szakértője, Várkonyi Gábor szerint a történet legalább hét történelmi személyre illik, Mátyás mellett például V. Lászlóra, Hunyadi Lászlóra, Corvin Jánosra, Ulászlóra, II. Lajosra.

"Nem valami vidám film, inkább keserűen ironikus. Hogy a film mennyire szól a mának? Minden film a mának szól, és mindenki király akar lenni, kivéve a királycsinálókat, és ők is rosszul járnak" - fogalmazott Jancsó Miklós. A politikai mondanivaló kapcsán csak annyit mondott, hogy Magyarországon "erős szerek járnak", és az élethez hasznos megfogadni Zrínyi Miklós költő jelmondatát, ami így szól: jó szerencsét, semmi mást. Hozzátette: Zrínyit ettől még egy vadkan megölte...

A szereplők között a korábbi Jancsó-filmekből ismert színészek - az idősebb Mátyás királyt alakító Gálffi László, Mucsi Zoltán, Balázsovits Lajos, Galkó Balázs, Scherer Péter - mellett a fiatalabb generáció képviselői - Nagypál Gábor, Pindoch Csaba, az ifjú Mátyás és Corvin János szerepében pedig Ladányi Jákob - is jelen vannak, valamint olyanok is, aki elsősorban rendezőként ismertek: Mundruczó Kornél, Formanek Csaba és Szabó Simon, utóbbi tavaly a legjobb elsőfilmes díjat nyerte el a Magyar Filmszemlén.
"Karakterekre volt szükségem, a régi barátaimról tudtam, hogy milyenek, Mundruczó már dolgozott velem, Szabót is ismertem, olyan nézése meg kevés embernek van, mint Formaneknek" - jegyezte meg ennek kapcsán Jancsó Miklós, aki nemcsak rendezte, írta is a filmet. Az Oda az igazság operatőre Jancsó Nyika, a történetben fontos funkciót betöltő hagyományos magyar zene összeállítója Rossa László volt, Novák Ferenc tánckoreográfiájára.

A rendező a jövőbeni tervei kapcsán az MTI-nek azt mondta, mindig új filmeken gondolkodik, de minden a körülményektől, a színészektől, a helyszíntől, és természetesen a pénztől függ.

Jancsó Miklós új mozija, az Oda az igazság országos bemutatója február 11-én lesz.