Sólyom az oktatásra helyezte a hangsúlyt

A Szárny és teher című könyv ajánlásokat fogalmaz meg az ország társadalmi eredményességét hosszabb távon meghatározó kérdésekben. Sólyom László kiemelte: a korrupció és az oktatás témájában kérte fel a Bölcsek Tanácsát a helyzet elemzésére és az ajánlások megfogalmazására. A hazaszeretet gyümölcse ez a könyv - tette hozzá.
Az államfő a normák meglétének és követésének fontosságát hangsúlyozta, mert, mint fogalmazott, normák nélkül szétesik az oktatási rendszer és ez élteti a korrupciót is.

Hozzátette: egyebek között azért is küldött vissza több törvényt a parlamentnek, mert nem a norma útján hozták meg azokat, hanem képviselői lobbik alkottak a kormány háta mögött törvényeket.

A könyvbemutatón a tanács tagjai is jelen voltak: Csermely Péter orvosprofesszor, Fodor István villamosmérnök, Eva Joly jogász, valamint Lámfalussy Sándor közgazdász, akik egyetértettek abban: meg kell erősíteni a pedagógusok értékőrző, értékközvetítő szerepét, valamint legfelsőbb szintű elkötelezettség kell a korrupció elleni valós küzdelemre.

Eva Joly, aki vizsgálóbíróként korábban korrupciós ügyeket tárt fel Franciaországban, úgy fogalmazott: politikai akarat nélkül nem lehet a korrupció ellen harcolni. Megemlítette, hogy a könyvben leírta azon véleményét, miszerint Magyarországon meg kell reformálni a bírói kart, és speciális ügyészi szerveket kell létrehozni, hogy a korrupció ellen hatásos legyen a harc.

Kiemelte azt is: javítani kell a tanúvédelmen, mert a központi és a helyi kormányzatokban lévő korrupciót kizárólag belülről lehet egyáltalán felfedni, és meg kell védeni azokat az embereket, akik hajlandók tanúskodni.

A korrupció miatt az állam óriási bevételektől esik el, Európában átlagosan ez az adóbevétel 15-20 százaléka, míg a fejlődő országokban ez az adat 30 százalék is lehet - jelentette ki Eva Joly.

Lámfalussy Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú távú, stabil, kiszámítható, konszenzuson alapuló oktatási stratégiára van szükség. Ezt például Finnországban sikerült megvalósítani - tette hozzá. A közgazdász az egyik legfontosabb feladatnak nevezte, hogy a pedagógus hivatást ismét társadalmi megbecsülés övezze.

Csermely Péter a pedagógusi pálya leértékelődéséről beszélt. Egyre kevésbé motivált generációk jelentkeznek pedagógusnak, emiatt a frissen kikerülő pedagógusok felkészültsége egyre rosszabb, ami tovább rontja a tanári pálya presztízsét - sorolta. Véleménye szerint az oktatási rendszer egyik legfőbb hiányossága, hogy húsz év alatt sem alakult ki egy koncepcionális, főbb elemeiben konszenzusos oktatási stratégia.

Hozzátette: tisztázatlan az oktatás irányításának és finanszírozásának szinte teljes rendszere, és hiányzik a külső, rendszeres szakmai értékelés is. Csermely Péter beszélt arról, amit a könyvben is megfogalmaztak, miszerint vissza kell állni a pedagógusképzésnél az osztatlan ötéves képzésre, mivel a bolognai folyamat itt okozta a legnagyobb károkat.

Fodor István a könyv megszületése kapcsán elmondta: a napi események és pártpolitikák fölé emelték a témák tárgyalását, hogy az írások használhatóságát az aktuális politikai kérdések ne rontsák le. A villamosmérnök a korrupció elleni küzdelem kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a küzdelem "szíve" a mindenkori hatalom, a kormány valódi elkötelezettsége. Mint hozzátette, szükség van egy nemzeti korrupcióellenes, legalább tíz éves programra, emellett pedig egy új közbeszerzési törvényre is.

A Bölcsek Tanácsa az államfő javaslatára 2008. november 25-én jött létre négy - magyar és nemzetközi kitekintéssel és tapasztalattal rendelkező - taggal.

Sólyom László az év november végén, sajtótájékoztatóján azt mondta, Magyarország hosszú évek óta súlyos társadalmi és gazdasági kérdésekkel küzd: a gazdaság állapota aggasztó, a társadalmi kohézió gyengül, és hiányzik a pozitív jövőkép. Mint hangsúlyozta: nincs kiút a jelenlegi gazdasági válságból, ha más alapvető strukturális problémákkal nem foglalkozik az ország.