Az elnökségi stáb kiválasztása 2008 elején kezdődött, az EU soros magyar elnökségében közvetlenül részt vevők kiválasztásáról, képzéséről és anyagi elismeréséről szóló kormányrendelet alapján. A Külügyminisztérium az MTI kérdésére közölte, az elnökségi stáb gerincét azok a köztisztviselők alkotják, akik már ma is uniós kérdésekkel foglalkoznak.

Ide sorolják egyrészt az elnökségi felkészülési feladatokhoz kapcsolódó központi és tárcakoordinációs feladatokat, másrészt a többi között az Európai Unió állam-és kormányfői szintű üléseinek előkészítésén mintegy 260 munkacsoportban dolgozó, az elnökségi feladatokat közvetlenül ellátó tisztviselőket.

Kitértek arra is, hogy az elnökségi stáb létszáma az EU-elnökség feladataihoz, az Európai Tanácshoz, annak munkacsoportjaihoz, bizottságaihoz, továbbá a központi és tárcakoordinációs feladatokhoz igazodik, várhatóan összesen mintegy 700, a központi közigazgatásban dolgozó tisztviselőt jelent.

Hozzátették, hogy az elnökségi stábtagok száma igazodik a változó uniós feladatokhoz is, most például az uniós reformokat tartalmazó Lisszaboni Szerződés életbelépéséhez kötődő változásokhoz. Ehhez kapcsolódóan kisebb mértékben módosulhat a stáb létszáma, jelentős csökkenésre vagy növekedésre viszont nem számítanak. Eddig 654 tisztviselőt választottak ki, az elnökségi stáb listáját nyilvánosságra hozták a tárca honlapján (www.kulugyminiszterium.hu).

A főbb magyar tervekkel összefüggésben a Külügyminisztérium úgy fogalmazott, hogy vannak a spanyol-belga-magyar elnöki trió-programnak olyan meghatározó elemei, amelyek mindhárom elnökség alatt a legfontosabb feladatok között szerepelnek.
Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit. A trojka mandátuma 2010-11-re szól, a féléves soros elnöki tisztet Magyarország 2011. január 1-jén veszi át.

A magyar elnökség Spanyolországhoz és Belgiumhoz hasonlóan kiemelt hangsúlyt kíván fektetni egyebek között a kilábalásra a gazdasági válságból, új szociális menetrend elfogadására és annak keretében a munkanélküliség elleni hatékony küzdelemre.

A tárca előrejelzése szerint várhatóan a magyar elnökség alatt kezdik meg az EU új, 2014-2020-es hétéves költségvetésére vonatkozó bizottsági javaslat tárgyalását. Ennek során - írta a tárca - az lesz a magyar cél, hogy a költségvetés igazodjon az uniós politika igényeihez, ne pedig fordítva.

A spanyol-belga-magyar elnöki trió fontosnak tartja továbbá a természeti erőforrások fenntartható használatát, ezen belül az integrált európai vízpolitika továbbfejlesztése kiemelt magyar érdek. Ehhez kapcsolódik az új Duna-stratégia is, amelyet az EU várhatóan éppen a magyar elnökség idején indít útjára.

A Külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az uniós bővítéspolitikát, különösen szeretné Horvátország csatlakozását "finisbe juttatni". A magyar elnökség alatt rendezik meg a keleti partnerség második csúcstalálkozóját.
Magyarország nagy figyelmet kíván fordítani Románia és Bulgária 2011 márciusára tervezett csatlakozására is a schengeni térséghez.

Az MTI-nek adott válaszaikban kiemelték, hogy kifejezetten magyar kezdeményezésre került bele a trió-programba a kulturális sokszínűségre, mint "egyedülálló erőforrásra" tett utalás; valamint a regionalizmus erősítése. Ez utóbbi két, speciálisan magyar célt a féléves magyar elnökségi programban kell majd konkrét kezdeményezésekkel megtölteni - mutattak rá.

Arra a kérdésre, hogy előreláthatóan melyek azok a korábbi kezdeményezések, amelyek a magyar elnökség ideje alatt válhatnak véglegessé, a minisztérium úgy válaszolt: a trió-program minden fontos politikai feladatával foglalkoznia kell a magyar elnökségnek, ugyanis a spanyol vagy akár a belga elnökségi program bármely eleme átnyúlhat 2011 első felére.

Emellett a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos új politika, illetve irányok alapján az Európai Bizottság több új javaslatot is tehet, mellyel a magyar elnökségnek is foglalkoznia kell. Hozzátették, hogy ehhez meg kell várni az új Európai Bizottság megalakulását, illetve az új bizottság következő ötéves programját.

Az EU-s tanácskozások helyszíneire, a kormányszintű rendezvényekre vonatkozó azt felelték, hogy a tervezés jelenlegi fázisában összesen körülbelül 200 hazai rendezésű elnökségi eseménnyel számolnak. A Lisszaboni Szerződés életbelépése miatti intézményi változások alapján jelen a miniszterelnöki szintű találkozók egyeztetése folyamatban van. A tervezés jelen szakaszában 15 hazai rendezésű, informális miniszteri ülést terveznek, amelyeken minden tagállam képviselteti magát.

Kitértek arra is, hogy a hazai rendezésű események helyszíneinek kiválasztása jelenleg is tart, ezekről még nem hozott döntést a kormány.