Erős(ebb) vár a magyar nemzetbiztonság

Az előbbiekkel az illetékes szolgálatok – a Nemzetbiztonsági, a Katonai Biztonsági és az Információs Hivatal – megállapodásban rögzítik az együttműködés kereteit, amiből kölcsönös kötelezettségek fakadnak. A civil vállalkozásoknak pedig felajánlja az illetékes szolgálat az együttműködést. Ők nem kötelezhetők ugyan a megállapodásra, de általában érdekeltek benne, mert bizonyos beszállításokhoz elengedhetetlen egyfajta előzetes ellenőrzés.

A lapnak Szövényi György nyugállományú rendőr alezredes, az üzleti hírszerzés és elhárítás szakértője, a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület főtitkára elmondta azt is, hogy az együttműködési szerződésben rögzítik, hogy a nemzetbiztonsági védelmet elfogadó szervezet és a szolgálat mit tesz azért, hogy az előbbi ne váljon prédájává az ipari hírszerzésnek, külső támadásnak, belső emberek visszaéléseinek, mert az a nemzet érdekeit is veszélyeztetheti.

A nemzetbiztonságiak kezdeményezésére biztonsági intézkedéseket tehet a cég; például szigorítja a felvételi rendjét, megváltoztatja a titokvédelmi szabályozását, gyakrabban ellenőrzi emberei napi tevékenységét vagy bizonyos beosztások betöltését nemzetbiztonsági átvilágításhoz köti, hogy a kérdőívvel kiszűrje a kockázatot jelentő – valamit rejtegetni akaró, így ezzel zsarolható – emberek alkalmazását.

Ha viszont kiderül, hogy a vállalat ellen valamiféle külső akció, támadás indul vagy belülről szivárognak ki a nemzetbiztonságilag érzékeny információk, akkor az más helyzet, és nem is tartozik az együttműködési megállapodás körébe. Ez a munka már a szolgálat saját, törvényszabta feladata, és ilyen esetben – nemzetbiztonsági érdekből – akár már a védett cég tudta nélkül is használhat titkosszolgálati eszközöket, hogy megakadályozza a kémkedést vagy a támadást.