Így 2010-ben is folytatódik a 4-es metró építése valamint a kapcsolódó beruházások, a Margit híd felújítása, a kerékpárút-fejlesztések, az M3 bevezető szakaszán zajvédőfal létesítése, a csepeli gerincút építése. Folytatódnak a csatorna-programok, iskola- és kórházfelújítások, összesen körülbelül 30 nagyobb és számtalan kisebb fejlesztés - mondta.

A kabinet első olvasatban tárgyalta a fővárosi önkormányzat 2010-es költségvetésének tervezetét, amely szerint a főváros 537 milliárd forint bevételt és ugyanennyi kiadást prognosztizál.

A kommunikációs igazgató elmondta: Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes előterjesztéséből kiderült, hogy miközben az állami költségvetés jelentős többletterheket ró az önkormányzatokra, közöttük is kiemelten a 24 budapesti önkormányzatra, a főváros továbbra is nagy hangsúlyt fektet a fejlesztésekre, ezek ugyanis nemcsak a város alapvető működéséhez, hanem hosszú távú előrelépéséhez is nélkülözhetetlenek.

Mint mondta, az önkormányzati szektor központi költségvetésből származó bevételei 2010-ben nominálisan is csökkentek, a fővárost érintően ebből az intézmények támogatására fordítható központi normatív hozzájárulás mintegy 3,5 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél.

Ezen kívül megszűnik a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak és az útfelújítások központi támogatása, ami minden érintett hazai önkormányzat számára drasztikus elvonást jelent, mégis a fővárost érinti a legsúlyosabban, hiszen az ezer kilométeres úthálózatról gondoskodó Budapestnek az önkormányzati szektortól elvont teljes összeg közel egyharmadáról kell lemondania - tette hozzá.

Megjegyezte: az előző évi fejlesztések alapján a korábbi években fennálló állami visszatérítés megszűnése 5 milliárd, az útfelújítási támogatás megszüntetése további 4 milliárd forintos kiesést jelent.

Szólt arról is, hogy ebben az évben az önkormányzatok, különösen a Fővárosi Önkormányzat számára jelentős kiesést eredményeznek az iparűzési adó központosított beszedése kapcsán életbe lépő változások: a tervezett utólagos elszámolás miatt egy egyszeri, mintegy 20 milliárd forintnyi kiesést kell a budapesti önkormányzatoknak idén elkönyvelni, ami a forrásmegosztást követően mintegy 10 milliárd forintos hiányt jelent a fővárosnak.

A költségvetés-tervezet ezért 2010-re a tavalyinál lényegesen visszafogottabb számítások alapján 537 milliárd forint bevételt és ugyanennyi kiadást prognosztizál - mondta, hozzátéve, hogy a szűk költségvetési mozgástér betartásához a főváros szigorú alapelveket fogalmaz meg.

Közölte: a központi bevételek csökkenése miatt takarékossági intézkedésekkel, a reformok további kiterjesztésével, az önkéntes kötelezettségvállalások felülvizsgálatával el kell érni a működési kiadások csökkentését, ennek eszközeként az állami normatíva-csökkenés mértékéig vissza kell fogni a támogatásokat.

A központi költségvetési hozzájárulások csökkenését a Fővárosi Önkormányzat saját bevételeiből nem tudja kompenzálni, ezért a közszférában a személyi juttatások előirányzata 2010-ben sem nőhet - tette hozzá. A kommunikációs igazgató szerint a fővárosi önkormányzati cégek számára a közszolgáltatási szerződések alapján juttatott összegek nominálisan sem haladhatják meg a 2009-es szintet.

Összhangban a költségvetési törvényben szereplő elvekkel és a kormány által javasolt országos gyakorlattal, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő társaságoknál meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a béreket és bérjellegű jövedelmeket a 2009. évi nominális szinten tartsák - mondta.

Megjegyezte: az úgynevezett működési eredményt a tervezet 8,5 százalékban, 30 milliárd forintban határozza meg a főváros.

A működési eredmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzat összes működési bevételéből kivonjuk a működési kiadásokat. Ez a tavalyival közel megegyező összeg jelenti a fejlődés motorját jelentő beruházások fedezetét, valamint a korábban felvett hitelek és kamatok törlesztésének alapját. Ez a pénzügyi politika a garancia arra, hogy sem most, sem a jövőben ne kelljen az adósságspirál veszélyétől tartani, vagyis attól a helyzettől, amikor nincs esély a folyamatosan növekvő hitelállomány csökkentésére - fűzte hozzá.

Elmondta azt is, hogy Budapest a terv szerint 192 milliárdos hitelállománnyal számol, amely a működési bevételek 62 százalékát jelenti. Ez a Moody,s hitelminősítő véleményével összhangban messze alulmúlja a kritikusnak tekinthető 70 százalékos arányt. Idén 17,4 milliárd forintot fordítunk a korábban felvett hitelek kamat- és adósságterhének törlesztésére.

Az iparűzési adóból 2009-ben több mint 197 milliárd forint folyt be a fővárosnak, ez nagyjából 1,2 milliárd forinttal több, mint amennyivel terveztek. Az elmúlt időszakban minden évben 3-4 százalékos emelkedéssel számoltak az iparűzési adó bevételeinél, de idén a recesszió és az inflációs hatások miatt pesszimistább tervet készített a főváros, azzal számolva, hogy a negatív gazdasági helyzet akár évekre befagyaszthatja vagy visszavetheti az iparűzési adóból származó bevételek növekedését. 2010-ben mindennek ellenére is minimális növekedésre számítanak a helyi iparűzési adóbevételekben.