Elvek, elképzelések

Már több nyilvános, széleskörű véleménynyilvánításon kiderült, hogy hazánk lakosságának nagy többsége - legyen az baloldali, jobboldali, liberális, vagy konzervatív - támogatja egy budapesti olimpia megrendezését. Elvégre ez hatalmas presztízs az országnak, és minden egyes lakójának is. Hihetetlen turisztikai forgalmat generál, a város neve évtizedekre át bekerül a világ köztudatába, valamint befektetők és cégek százainak célkeresztjébe, ami bizonyítottan magával vonja a gazdaság fellendülését is.

De ez nem minden: a megépített, és felújított infrastruktúra évtizedekig fogja szolgálni a budapestiek igényeit - akárcsak a felhúzott stadionok, szállodák, és egyéb, a rendezéshez felhúzott épületek. Az így teremtett munkahelyek miatt csökkenne a munkanélküliség, talpra állhatna az építőipar, és felvirágozna az idegenforgalom. A munka akkora összhangot igényel, hogy képes lenne összefogni a lakosságot, a pártokat és a civil szervezeteket, így telítődhetne az a társadalmi szakadék, amely évek óta csak egyre mélyül. Egy sikeres, hibátlan rendezés után pedig mindenféle bizalom helyreállna az országban - mind a külső befektetői, mind a belső társadalmi. Azt is mondhatnánk, az olimpia megrendezése az a csodaelixír, ami az ország - ha azt nem is, de a fővárosét mindenképp - szinte összes problémáját egycsapásra megoldaná.

A bökkenő

Csakhogy a dolgokat nem csupán egyfajta szemüvegen keresztül lehet nézni. A nyugalomra vágyó idősek szerint például két hétre élhetetlen lenne a város. A szkeptikusok szerint a pályázati pénzek és a közbeszerzések sorozata csak a magánzsebeket tömné degeszre, és egyébként is romokban van a gazdaság - így nem ezzel kellene foglalkozni. Ráadásul ebben az esetben nem lehet úgy tenni, mint Pécsnél: ha nem épül valami meg határidőre, akkor kicsit eltoljuk. Ugyanis ha nincs időre kész egy sportpálya, akkor az egész rendezvényt le kell mondani - ami nem csak az addig ráfordított forintmilliárdok elúszását jelentené, hanem akkora leégést, amit már nem viselne el ez az ország.

De ahhoz hogy pártatlan szemüvegen keresztül tudjuk megpillantani egy 2020-as budapesti olimpia megrendezésének realitását, válaszolnunk kell bizonyos kérdésekre: Képesek lennének addigra felhúzni annyi és olyan létesítményt, ami képes lenne egy olimpiát kiszolgálni? Lenne hozzá megfelelő infrastruktúránk, tömegközlekedésünk? Képesek lennének a közbiztonságot feljavítani erre az időpontra? A város látképet vajon helyrehoznák? Megoldanák, hogy alacsonyabb legyen ott a légszennyezettség, hogy ne fulladjanak meg a játékosok? Megérné Magyarországnak az, hogy felépítsen még egy tucat sportpályát? Olimpia után is ki tudnánk használni oly mértékben ezt a helyet, hogy az megérje az államnak, a magyar népnek? Elég nekünk 10 év arra, hogy felkészüljünk? És ami a legfontosabb: lenne minderre pénzünk? A HírExtra ebben, és elkövetkező cikkében ezekre kérdésekre próbál meg válaszokat találni.

Országgyűlési határozat

Miután a fővárosi önkormányzat többször is egyhangúlag megszavazta a 2020-as olimpia tervét - és a jelenlegi parlamenti pártok is egyhangúlag támogatták - most az országgyűlésen múlott, hogy tényleg lesz-e valami a kezdeményezésből. A parlament négyötödének igeneit - tehát teljes politikai konszenzust - igénylő törvényről bár vita volt, de az elfogadásig még nem jutott el a december 8-án beadott javaslat. Azonban nem kérdéses, hogy a következő kormány idején el fog jutn i- ám az közel sem biztos, hogy akkor is meglesz-e a négyötödös támogatás. A törvény elfogadásával részvénytársaság formájában létrejönne a Budapest 2020 Pályázat Előkészítő Bizottság, amelynek tulajdonosa az állam és a főváros lesz. A testület vezetőit majd a parlamentnek kellene megválasztania, kétharmados többséggel.

Eme bizottság fogja elviekben eldönteni, hogy képes-e Magyarország megvalósítani a 2020-as terveket, vagy inkább ne is pályázzunk. Tehát fontos leszögezni, a Parlament nem arról fog dönteni, hogy pályázunk-e a 2020-as olimpiára, hanem arról, hogy megéri-e elköltünk pár milliárdot arra, hogy kiderítsük, van-e értelme pályáznunk 2011-ben. Ugyanis arról ne legyenek kétségeink, hogy ha a négyes metrót felmérő tanácsadói pályázatok összköltsége több mint 8,8 milliárd forint volt, akkor egy ekkora gigaprojekt felmérése ennél is többe fog kerülni. (Rossz hangok szerint, az egész csak arra megy ki, hogy egy rakat pénzt elköltsünk felmérés céljából, aztán az egészből ne legyen semmi - akárcsak a legendássá vált kormányzati negyed esetében.)

Jóval józanabb a hozzáállása a parlamentbe készülő "kis" pártoknak - furcsa mód, még nemzeti büszkeséget, és egyéb érzelmeket erőteljesen hangoztató Jobbiknak is. Király András,a Jobbik szóvivője a HirExtrának elmondta, hogy a párt megítélése szerint "sem gazdaságilag, sem infrastruktúra szempontjából nem vagyunk abban a helyzetben, hogy meg tudjunk rendezni egy olimpiát. Óriási hiteleink, adósságaink, hiányosságaink vannak országszerte és Budapesten is. A stadionjaink így is üresek, nincs szükségünk újabb - milliárdokból fölépült sportkomplexumokra. Szeretnénk olimpiát Budapesten, de semmi realitása nincs, hogy a következő években ezt megrendezhetjük. Amennyiben talpra áll az ország, élhető lesz a főváros, lehet szó olimpiáról. "

Az LMP hasonló véleményen van: "Azt gondoljuk, hogy a 2020-ban megrendezendő budapesti olimpia kérdését nem szabad pusztán érzelmi oldalról vizsgálni. Mindannyian szeretnénk ha Budapest felkerülhetne a Sport nagyvárosai közé, de tisztán kell látni azt is, milyen áldozatokat, fejlesztéseket követel ez a cél. A pályázat beadásához, és a megvalósításához nagymértékű társadalmi összefogás szükséges, ami sajnos most még nem áll rendelkezésre, és az ország jelenlegi gazdasági helyzete sem teszi lehetővé a szükséges ezermilliárdok előteremtését. Az olimpia megrendezésének a lehetőségét folyamatosan vizsgálni kell, de nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy meddig ér jelenleg a magyarság takarója. "

A szakma ellenkezésén is múlhatott a döntés, amely alapján nem szavaztak a törvény szavazásra bocsájtásáról. Mind a Nemzeti Sporttanács, mind a Nemzeti Sportszövetség elutasította a törvényt - igaz, az olimpia alapgondolatával egyetértenek. Előbbi kifogása az volt, hogy a a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság között nincs meg az ehhez szükséges egyetértés, míg az utóbbi többek közt "indokolatlan többletköltségeket" vélt felfedezni.

Előzmények és a lehetőségek

Azonban nem meglepő a téma körül folyamatosan fennálló ötpárti összefogás: olyan lobbicsoport görgeti a 2020-as olimpia úthengerét, amelyet még talán nem is látott ez az ország. Az ügyben minden fűszálat megmozgató Budapesti Olimpia Mozgalomnak (BOM) 15 alapító vállalatán és 100 közismert alapító magánszemélyén kívül, 8 arany, 7 ezüst, 5 bronz fokozatú támogatója, 6 szakmai támogatója, 50 médiatámogatója, 25 egyéb, őket támogató sport és civil szervezete, valamint 34 000 pártoló tagja van (ezekből pár kiemelést lásd keretes írásunkban). Ha ők megindulnak, akkor nincs az a politikai akarat, amely ellen tudna állni nekik - főleg, hogy a saját érdekeiket is nézik, elvégre több tagjuk az építőiparban, a közlekedésben és a turisztikában érdekelt.

Ráadásul az egész kezdeményezés nagy valószínűséggel további politikai segítséget fog kapni, ugyanis a budapesti olimpiát még Orbán Viktor álmodta meg 2000-ben - csak a szocialista kormány alatt valahogy elsikkat az érdeklődés, mivel „nem volt reális” a 2012-es budapesti olimpia elképzelése. Az új hullám 2005-ben kezdődött a BOM megalapításával - ezúttal már  a 2020-as évszámmal (ekkora lehetett tudni, az EU mennyiben szállna be a költségekbe).

Ennek az elméleti realitása viszont csak 2009 októberében valósult meg, amikor Rio De Janeiro nyert el a 2016-os rendezés jogát Madriddal szemben - Madrid győzelme esetén csak 2028-ban lehetett volna Európában olimpia. Utána viszont felgyorsultak a dolgok? A fővárosi önkormányzat sorra, összhangban szavazta meg a kellő elképzeléseket - például 40 millió forint közpénzt a BOM-nak - mára pedig  kis híjján a parlamenten is átment a törvényjavaslat.

Budapestnek érve is van a rendezés mellett: „az országok olimpiai örökranglistájának első tíz helyezettje közül egyedüliként (Magyarország), még soha nem rendezhetett olimpiai játékokat." Azonban nem biztos, hogy ennyi érv elegendő lesz, ugyanis az olimpia megrendezéséhez rengeteg munka, beruházás és pénz szükséges - erről lásd következő írásunkat.