(a cikk első részét itt olvashatja)

Egy éves költségvetés összege

A téma megvalósíthatóságával kapcsolatban két dokumentum is készült - ebből a legnaprakészebb 2008 elején-középén lett frissítve. Az egyik dokumentum tanulsága szerint az olimpia megrendezésének összköltsége 2020-ig 10 854 milliárd forintba kerülne - és ne feledjük, hogy az eltelt időben volt némi infláció, minden drágult, és mindig drágábban jönnek ki a az építkezési/szervezési projektek, mint amennyinek eredetileg számolták őket. Mielőtt nekiállnánk elemezni az összeg összetevőit, gondolkodjunk el egy picit a szám nagyságán.

2010-re a magyar kormány összbevételét 12 658 milliárd forintra teszik. Ha a fenti összeget el is osztjuk tíz évre, akkor az is az állam teljes bevételének majd tizedét emészti fel évente - és alig van olyan olyan összege a magyar költségvetésben ami ennyit elvinne (a nyugdíjkiadások természetesen megteszik ezt). Ha ehhez hozzárakjuk, hogy több nemzetközi szervezet szerint a hazai közbeszerzéseket és pályázatokat átlagosan 20-25 százalékkal drágítja meg a korrupció (és az összeg nagy része ilyen formában kerülne kifizetésre), akkor már nem csak egy, az előrejelzésnél is jóval nagyobb összeget fogunk látni, hanem a gigászi összegek zsebekbe való vándorlását is (gondoljunk csak a 4-es metró építése körüli bonyodalmakra és drágulásokra).

A dokumentum szerint a budapesti olimpia megrendezése önmagában 518 milliárd forintba kerülne - ez tartalmazná a rendezés, valamint az ahhoz szükséges közvetlen (sportcélú) beruházásokat. Összesen minimum 540 ezres férőhely kapacitást kell biztosítani a 28 sportág közel 600 sporteseményére több, mint 30 versenyhelyszínen. Ehhez egy központi olimpiai stadion, négy labdarúgó stadion, tizenegy fedett csarnok és tizenhat speciális sportlétesítmény építése szükséges. Azonban további infrastrukturális és turisztikai beruházás kellenek - például az 5-ös metró, az M0-ás bezárása, autópályák és vasutak építése - ami 2016-ig 5.172 milliárdot, 2020-ig pedig tovább további 5.164 milliárd forint beruházást igényelne.

Nincs is válság

A legnagyobb probléma az, hogy a dokumentum olyan számokkal tervez - és tartja lehetségesnek az olimpia megrendezését - amik a gazdasági válság miatt réges-régen feledésbe merültek. „A 2020-as olimpia megrendezésére vonatkozó döntést egy olyan időpontban kell meghozni, amikorra a gazdasági stabilizáció eredményei már ismertek lesznek” - áll az egyik alapvetés a dokumentumban nem véletlenül. A sokat vitatott irat azonban erre is rátesz egy lapáttal: „Alapvető feltétel, hogy a most folyó stabilizációs program sikeresen befejeződjön, és a gazdaság egy évi 3-4%-os stabil, egyensúlytartó növekedési pályára álljon. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor a 2010-es évek első felében is a gazdasági fellendülést megakasztó újabb stabilizációs csomagokkal kellene számolnunk, amely megkérdőjelezi a vázolt műszaki tartalmú 2020-as olimpia megrendezését.”

Ezzel szemben a valóság az, hogy 2009 Magyarország 6,3 százalékos GDP csökkenést produkált, és idén is csak minimális növekedés várható - ami köszönő viszonyban sincs a stabil, 3-4 százalékos növekedéssel. Ráadásul a főváros adósságállománya nemhogy csökkent volna, hanem tovább terebélyesedett, és az államháztartási hiány is egyre nő, valamint befigyelt egy 20 milliárd dolláros IMF hitel - amiből „csak” 14 milliárdot, vagyis 3808 milliárd forintot használtunk fel. Így a finanszírozási hitelfelvétel álma nagyjából elúszott, hisz az eddigieket sem tudjuk nagyon fizetni.

Igaz, a BOM honlapján az elnök megjegyezte: "Nem módosított a globális válság a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) tervein: a civil mozgalom célja továbbra is az, hogy Budapest 2011-ben pályázhasson a 2020 nyári olimpiai játékokra. (...) A válság nem változtatott semmit a terveiken, hiszen az előkészületi lépéseknek gyakorlatilag nincsen semmilyen extra költségvetési kihatásuk.(...) Ugyanakkor ha a BOM most visszavonulót fújna, akkor hazánk teljes egészben elvesztené az esélyét a 2020-as játékok megpályázására." Azonban nem biztos, hogy ez a követendő álláspont, vagyis hogy egy újabb elemzés nélkül érdemes szembe menni az előző terv gazdasági alapkövetelményeivel. Ezzel együtt tény, hogy épp erre fog szolgálni az idén felálló, a törvény által szentesített Budapest 2020 Pályázat Előkészítő Bizottság.

Számok, gondolatok

A nem közvetlenül az olimpiához kapcsolódó költségek 50-55 százalékát Budapesten kívüli beruházások teszik ki, melyből több, mint 40 százalék az országos gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésé és kevesebb, mint 10 százalék az országos vasúthálózat korszerűsítése. A Budapesten belüli beruházások a költségek 45-50 százalékát teszik ki, amelynek több, mint 35 százalékkal részesedik a városi tömegközlekedés modernizálása és bővítése, míg a városi közúti közlekedésre fordított összeg nem éri el a 10 százalékot. További öt százalékot ragad ki a légiközlekedés fejlesztése. Ezáltal nem igaz, hogy az olimpiából szinte csak a főváros profitálna, miközben az egész ország fizeti - ám az igaz, hogy pénz hatalmas hányada Budapestre és közvetlen környezetébe pumpálódna bele.

Ezt az ellentmondást oldhatná meg egy londoni példa, amellyel Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM vezetője is előhozakodott. Anglia fővárosában úgy teremtették elő az Olimpia összegének egy részét, hogy 20 fontos (mintegy 7000 forintos) különadót vetettek ki a lakosságra. Azonban a megszorítások tükrében, itt ez a megoldás nem valószínű, hogy bevezethető lenne.

Az is igaz, hogy a költségeket nem kellene egyedül állnunk: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is beszáll a rendezésbe egymilliárd euróval (mintegy 272 milliárd forint), és az Európai Uniótól is jelentős támogatást remélhetünk- annak ellenére, hogy közvetlenül olimpiai vagy sport célokra az EU nem ad pénzt, csak az azt övező fejlesztési beruházásokra. Az összeg pontos nagyságát nem lehet tudni (a dokumentumban lévő számítások - 1.564 milliárd forint - alapjai felborultak), de elviekben évente az eredeti EU-s támogatás plusz 45 százalékával lehet számolni - más megjegyzés szerint a teljes összeg majd 30 százalékát állná az EU.

Ám ez az unió mostani viharos költségvetése, és a válság helyreállításnak munkálatai miatt a konkrét összeg igencsak tág keretek között mozog. Azt is megjegyzi az iromány, hogy jelentős tőke érkezne az olimpia megrendezésében érdekelt hazai és külföldi befektetőktől, így az állam csak a költségek nagyjából 60 százalékát állná (amihez a NOB egymilliárd euróját is felhasználná), ráadásul a fejlesztések nagy részét így is, úgy is végre kellene hajtani (igaz ezt mi hajlamosak vagyunk átlagos esetben az utolsó utáni pillanatig halogatni).

A 2006-os dokumentum mindössze 720 milliárd olyan szükséges állami pénzt vizionál, amelyek egyébként nem kerültek volna 2020-ig felhasználásra, és amelyekre nincs külföldi (EU, BOM), vagy befektetői ígéret. Ezeket a tervezet szerint „a költségvetés más területekről való átcsoportosítással (az olimpiához nem szükséges infrastruktúra, jóléti transzferek), a költségvetési bevételek (adók) növelésével, az államháztartási hiány tervezettnél lassabb ütemű csökkentésével, vagy e lehetőségek kombinált alkalmazásával” teremthető elő. Azonban a jelenlegi társadalmi helyzetben, és az IMF megkötéseinek hálójában vergődve egyikre sincs reálisan megvalósítható esély. Az olimpia megrendezéséből egyébként közvetlenül 460 milliárd forint bevételre számítanak, amely némileg árnyalja a horribilisnak tűnő beruházási összeg rémnképét.