Politológusok a Bajnai-beszédről

A miniszterelnök hétfőn, a parlamentben elhangzott napirend előtti felszólalásában három nemzeti cél kitűzését javasolta azoknak, akik a jövőben is folytatják a parlamenti munkát: elsőnek a magyar euró bevezetését, másodiknak a foglalkoztatás bővítését, a harmadiknak pedig a gyors gazdasági növekedés beindítását jelölte meg. Emellett azt javasolta a Fidesznek és az MSZP-nek, hogy legalább a szélsőjobbal szembeni fellépés legyen olyan téma, amelyben összefognak, vagy legalábbis nem játsszák ki egymást egymás ellen.

Vasali Zoltán, a Progresszív Intézet vezető elemzője kifejtette: a miniszterelnök a saját identitását definiálta ezzel a beszéddel, amelynek fő üzenete úgy fogalmazható meg, hogy volt értelme az elmúlt egy évnek a kormányfő szerint, és van értelme a politikai összefogásnak is, amely a következő kabinet feladata lesz.

Bajnai ezzel a beszéddel próbált stílusosan távozni, azonban mindezt úgy tette, hogy ha később vissza szeretne térni a közéletbe, akár azt is megtehetné; vagyis egy korszakot zárt le a beszéd, Bajnai Gordon saját pályáját viszont nyitva hagyta - mutatott rá Vasali Zoltán.

Hozzátette: Bajnai Gordon beszédét a visszafogottság jellemezte, ami elsősorban arra a "különleges és furcsa pózra" vezethető vissza, miszerint a miniszterelnök a jelenlegi átpolitizáltságban szakértőiként definiálja önmagát.

Bajnai Gordon ezt a "szakértőiségét" szerette volna keretbe zárni, ezért volt olyan visszafogott, ellentétben a felszólalására válaszolókkal, és ezért is nehéz beilleszteni beszédét a megszokott parlamenti felszólalások közé – mondta a politológus.
A miniszterelnök Jobbikkal kapcsolatos közléséről szólva kifejtette: az a későbbiekben fog kiderülni, hogy a Jobbik ilyen típusú beültetése a közbeszédbe nem éppen a párt malmára hajtja-e a vizet.

"Demokrata és hazafi Orbán Viktor is, demokrata és hazafi Mesterházy Attila is. Lehet, hogy csak ennyi a közös nevező, de ez közös nevező, és ez elég lehet ahhoz, hogy Magyarország legyőzze a szélsőjobb veszélyt" - fogalmazott a kormányfő hétfőn a parlamentben. Ezzel kapcsolatban Vasali Zoltán úgy vélekedett: ez azt mutatja, hogy a Bajnai-kormány egy kicsit valóban az MSZP-től függetlenül működött, kettejük identitása is kissé más.

Szabó Márk, a Nézőpont Intézet vezető elemzője az MTI-nek kifejtette: a miniszterelnöki beszéd leginkább azzal jellemezhető, hogy nem tartalmazott semmi olyat, ami hosszabb időre el tudná vonná a figyelmet az MSZP és Mesterházy Attila kormányfőjelölt kampányáról.

Ezért bár a korábbi beszédekhez képest kétségkívül több "érzelmi fogódzó" volt benne, stílusát tekintve illeszkedett egy olyan felszólaláshoz, amelynek elsődleges célcsoportja az üzleti, hitelezői nyilvánosság volt. Körükben vélhetően jó fogadtatásra is lelt a Bajnai Gordontól megszokott apolitikus, a Fidesz és az MSZP közti vitákat "felülről" szemlélő pozíció hangsúlyozása - vélekedett a politológus. Hozzátette, ez illeszkedik is a kormányfőnek a Mozgó Világban megjelent interjújához, ahol egyenesen egy nagykoalíció szükségessége mellett érvelt.

A Jobbikkal kapcsolatos, önmagához képest markáns állásfoglalása stratégiai szempontból viszont kevésbé nevezhető szerencsésnek - véli Szabó Márk szerinte ugyanis minden olyan politikusi mondat, amely a szélsőjobboldallal szembeni Fidesz-MSZP összefogás fontosságát hangsúlyozza, tovább erősíti a Jobbik "a két nagy párt valójában ugyanaz" retorikáját. Ugyanezen okok miatt kevésbé szerencsés megfogalmazás a Jobbik parlamentbe "beengedéséről" beszélni - mutatott rá.
Összességében a beszéd Bajnai Gordon számára a megfelelő "exit stratégia" részét képezte: azzal, hogy nem bocsátkozott direkt kampányolásba, megmaradt saját miniszterelnöki teljesítményének értékelésénél, évekkel később is saját hitelességét építheti - vélekedett az elemző.

A beszéd mindenképpen "lezáró" aktus volt abból a szempontból, hogy – a fentiekből következően – a jövő hetekben, hónapokban sem a kormány, sem személy szerint Bajnai Gordon nem fog több, nagy nyilvánosság előtti szereplést vállalni, így átadja a terepet a szocialistáknak. Ezzel együtt ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy ez a folyamat már a költségvetés elfogadása, vagyis november vége óta tart, Bajnai Gordon az utóbbi negyedévben lényegében semmilyen érdemi kormányzati politikai kezdeményezéssel nem élt - összegezte Szabó Márk.