Kemény szavak

Nem elég a több mint 60 ország által tett széndioxid-kibocsájtás csökkentésére tett ígéret ahhoz, hogy a kritikusnak vélt 2 Celsius fok alatt tartsuk a hőmérséklet-változást 2050-ig (az ipari forradalom kezdetétől számítva) - áll az ENSZ környezetvédelmi bizottságának legújabb, többek közt kilenc nemzetközi mérőállás adatai alapján készített jelentésében.

A dokumentum legjobb és legrosszabb kalkulációkat használva 40 és 48.3 gigatonna között határozza meg a 2020-ban kibocsájtott széndioxid mennyiségének maximumát - noha ha minden ország a vállalt csökkenésének maximumát tartja be, az is csupán 48.8 gigatonnára lesz elegendő (a minimumok pedig 51.2-re). Tehát a maximális vállalás teljesülése is 0.5 és 8.8 gigatonnányi különbséget jelent. Ráadásul a maximumot 2050-ig további 48-72 százalékkal kellene csökkenteni, ami jelenleg csak elméleti cél.

További probléma hogy 2015 és 2021 egy között el kellene érni világátlagban a kibocsájtási maximumot, és onnantól kezdve csak csökkennie szabadna a globális szennyezésnek. Ha ezen feltételek nem teljesülnek, akkor a jelentés szerint túl fogjuk lépni a kritikusnak tartott két celsius-fokos emelkedést, ami az eddigieknél is súlyosabb környezeti katasztrófák kiváltója lehet - pár ország nagy része például víz alá is kerülhet. Az is igaz, a kritériumok minimális teljesítése is csak 50 százalékot ad a sikerre.

Pénzért bármit

Az UNEP ügyvezető-igazgatója Achim Steiner, szerint a rideg előrejelzések arra sarkallják az országokat, hogy tegyenek további megvalósítható kibocsájtás-csökkentő vállalásokat. „A jelentés üzenete nem az, hogy hátradőlhetünk, és beletörődhetünk, hogy úgysem tudjuk megcsinálni” - mondta kedden Bali szigetén, ahol az ENSZ környezeti konferenciája zajlott, és ahol a dokumentumot is bemutatták. „Ám jelenleg ennyi elég is, ráadásul vannak egyéb opciók is” - jegyezte meg.

Ez az opció a REDD (reduced emissions from deforestation and degradation ) lenne, amely kiemelt helyen szerepel az UNEP 2010-es évkönyvében is. A REDD lényege, hogy egy globális pénzügyi alapot hoznának létre, amellyel támogatnák a fejlődő országok kibocsájtáscsökkentő beruházásait, és megállítanák az erdők kivágását, valamint támogatnák az erdőtelepítést. Ugyanis az erdőknek jelentős széndioxid elnyelő képességük van, ami önmagában nagy mértékben csökkenti a tényleges kibocsájtás káros hatásait - így több erdővel olyan, mintha kevesebbet szennyeznénk.

Achim szerint ha 22-29 milliárd dollár összegyűlne ebbe az alapba, akkor azzal a globális erdőirtást 2015-re 25 százalékkal lehetne csökkenteni. Azonban komoly probléma, hogy a REDD egyenlőre nem szerepel a körvonalazódó klímapaktumban, amit várhatóan az év végi mexikói klímacsúcson fogadnak majd el. Achim azt is kifejtette, hogy Mexikóban sem számít semmi jóra: „Még nehezebb lesz tető alá hozni bármit is, mint Koppenhágában. Legyünk őszinték: a világ azóta csak tovább távolodott egy átfogó megoldástól, mintsem közelített volna hozzá. Ráadásul a nemzetközileg elismert politikusok és közgazdászok nagy része, akik Koppenhágát megpróbálták felépíteni, nem lesznek ott Mexikóban.”

Más megoldások

A klímaszakértők arra is próbálják felhívni a figyelmünket, hogy nem csak úgy lehet csökkenteni a kibocsájtásunkat, hogy kevesebbet füstölünk, vagy több „zöld” energiát használunk gazdaságunkban. Nagyban segít az energiahatékonyság növelése, és az energiatakarékosság minél szélesebb körű bevezetése - ugyanis mindegyik kevesebb fosszilis alapú energiahordozó felhasználásával jár, ami nem csak kevesebb kibocsájtás jelent, hanem jelentős költségspórolást is mind az államnak, mind az ország polgárainak.

Azonban mind Magyarországon, mind a világban erős ellenszélben vannak a klíma miatti megszorítások támogatói. Az iparlobbi konkrét ígéretei ugyanis jobban meg tudják mozgatni a politikusok fantáziáját, mint az „élhetőbb bolygó” megfoghatatlan, kézzel fogható haszonnal nem jelentkező jövőképe. Többek szerint ez az oka annak is, hogy az MSZP nem tárgyalta tovább az utolsó napon a klímatörvényt, amelynek elfogadásával Magyarország a második lenne a világon (Anglia után).

De komoly változásokat szülhet a mai nap is, ugyanis a visegrádi országok ma és holnap megrendezett csúcstalálkozójának egyik fő témája az energiapolitika - amelyen az Egyesült Államok és a Nemzetközi Energiaügynökség képviselője is jelen lesz.