Megalakult, mi több, három szabolcsi településsel már együttműködési megállapodást is kötött a Nemzeti Őrsereg polgárőr egyesülete – tudtuk meg a távirati iroda jóvoltából. Az MTI jelentésében idézi Bodrog Lászlót, a szervezet főkapitányát, aki egyben Jobbikos képviselőjelölt is. (Hogy ez utóbbi mellékes információ-e vagy sem, annak eldöntését az olvasóra bíznánk.) A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az őrsereg teljes harci díszben (lásd képünkön) van jelen immáron az 1900 fős Petneházán, a több mint 3600 lakosú Vaja városában, valamint a mindössze 463 lelkes Benken.



Felvonulás után bevonulás

Az elhíresült Gyurcsány-beszéd után kialakult önvédelmi reflex hívta életre a sereget – avat be a Nemzeti Őrsereg keletkezéstörténetébe Bodrog László, a tevékenységében és megjelenésében is militánsnak mondható szervezet főkapitánya. Az őrsereg eredetileg kulturális hagyományőrzés céljából jött létre, ám az összesen 150 főt tömörítő szervezet hamar váltott, s ráállt a rendvédelemre. Kezdetben ez a Magyar Gárdáéhoz hasonló erődemonstráló felvonulásokban merült ki, ám a sereg tavaly év végén már saját polgárőr egyesületet alakított.

„…Mert hívtak bennünket olyan településekre, ahol katasztrofális volt a közbiztonság, hogy valamilyen formában segítsünk” – adja meg a választ Bodrog László arra a kérdésre, tulajdonképp miért is van szükség a Nemzeti Őrseregre. Polgárőreink már letették a vizsgát, és meg is kezdték működésüket a három településen – teszi hozzá.

Nem a Jobbik „pártkatonái”?

A főkapitány határozottan állítja, hogy a sereg a politikai pártoktól, így a Jobbiktól is független szervezet. Azt  ugyanakkor elismeri, hogy a csendőrség újraszervezését illetően „van valami átfedés” Vona Gáborék elgondolásaival. Ahogy a Jobbik, úgy az őrsereg is ebben látja a vidék közbiztonságának védelmezőjét.

Kérdés, hogy miért, hiszen a vitán felül több sebből vérző rendőrségnek azért mindenféle jogosultsága megvan ahhoz, hogy megteremtse a közbiztonság feltételeit. "Azért, mert azt tapasztaljuk, hogy a rendőrség az utóbbi években egy kézivezérelt, politikai akarat irányította szervezet lett" - válaszolja Bodrog László.

Rendőrség mellett vagy helyett?

De akkor miért nem a rendőrség megerősítését, illetve függetlenítését szorgalmazzák? Abból ugyanis, hogy a rendvédelmi szerv a sereg szerint alkalmatlan a feladata ellátására, még nem következik, hogy egy másikat kell mellé állítani. "Erre (mármint a rendőrség megerősítésére - a szerk.) is szükség van, ám mi úgy látjuk, hogy sokkal hatékonyabb és a magyar hagyományoknak is megfelelőbb, ha vidéken az állandóan helyben lévő csendőrök teljesítenek szolgálatot" - mondja a kapitány.

„Abban, hogy állandóan a terepen lennének, s a jelenlétükkel biztosítanák a rendet” – magyarázza Bodrog, mikor arról érdeklődünk, miben lenne más egy csendőr, mint egy rendőr munkája. A főkapitány elmondja, az őrsereg tagjait nem köteleznék a csendőrségbe való belépésre, de aki erre hajlamot érez, annak nem is tiltanák ezt. Addig meg marad a polgárőri szolgálat.



„Nem pisszent senki”

A Nemzeti Őrsereget fejlesztenék tovább csendőrséggé? – kérdeztük a főkapitányt, aki ezt cáfolta. Azt mondta, azt szeretnék, ha önálló csendőrség jönne létre az ország minden pontján.

Mit gondol arról, hogy csendőrség világa sokakban rossz érzést kelt? "Mint minden kérdésben, itt is megoszlik a nagyvárosok és a vidék álláspontja" - véli a főkapitány. "Vidéken mi nem tapasztaljuk a csendőrséggel kapcsolatos rossz érzéseket" - mondja. Bodrog László szerint a vidéki ember azt látja, hogy mikor a csendőr annak idején megjelent a faluban, nem pisszent senki. "Akinek volt félnivalója az félt és elbújt" – mondja.