Pénz

Kezdjük a piszkos anyagiakkal. Mint az a KSH által most publikált Környezeti Körkép 2008 című kiadványból kiderül, 2001 és 2008 között az összes környezetvédelmi terület közül kiemelkedtek a szennyvízkezelő beruházások, mindemellett ezen a területen markáns forráscsökkenés is megfigyelhető. Míg a szennyvízkezelés 2001-ben a nemzetgazdaság közvetlen környezetvédelmi beruházásainak 63 százalékát tette ki, addig aránya 2008-ra 26 százalékra csökkent.

A levegő tisztaságára 2001 óta nagyjából minden évben többet és többet fordítottunk (lásd táblázatunkat). Hulladékkezelésre is, sőt, ezen a területen figyelhető meg talán a legnagyobb forrásbővülés, ami nem kis részben az uniós pénzek hazánkba áramlásának köszönhető. Ugyanez vonatkozik vízvédelmi projektekre költött összegekre is. Mint a látható, az elmúlt évek vesztese a zaj- és természetvédelem.

Levegő

Magyarország területének csaknem ötödét borította erdő 2008-ban. Erdeink szénmegkötő képessége a szén-dioxid-kibocsátás hét százalékát, az összes üvegházhatású gáz-kibocsátás öt százalékát ellensúlyozza. Ezzel az aránnyal az európai országok élmezőnyébe tartozunk. Magyarországon 1990 és 2007 között a kibocsátások 20 százalékkal, 72,5 millió tonnáról 57,8 millió tonnára mérséklődtek, így bőven teljesítjük a kiotói jegyzőkönyv keretében vállalt szén-dioxid-csökkentési kötelezettséget.

Itthon a kibocsátott szén-dioxid 14,4 százaléka a háztartásokban használt fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származott 2007-ben. A legszennyezőbb források a hőerőművek (az energiaipar kibocsátása 20,4 millió tonna szén-dioxid volt 2007-ben). 2000 és 2007 között a közlekedéshez kapcsolódó kibocsátás növekedett a legnagyobb mértékben. Az ipar és a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátása ugyanakkor jelentősen csökkent.

Fától az erdőig

Hazánkban mind az erdőterület, mind az erdősültség növekszik, ami önmagában kedvező. Az erdőterület 20,5 százalékos arányával hazánk azonban jelentősen elmarad az EU 35 százalék körüli átlagától. 2000-től az erdőtelepítések és fásítások miatt évente 10–15 ezer hektárral nőtt az erdők nagysága, emellett átlagban több mint 26 ezer hektár területet újítottunk fel évente.

Magyarország természetes növényvilágának 45 százaléka erdő. A mai magyar erdőt a viszonylag alacsony erdősültség és a nem őshonos fafajokkal létesített mesterséges erdők, ültetvények nagy aránya jellemzi. Erdeink 57 százalékát őshonos, a „maradékot” meghonosodott vagy klónozott fafajok alkotják.

Natúra

Az országos jelentőségű védett kategóriába tartozó területek nagysága 838 ezer hektár volt 2008-ban, 2,6 százalékkal több, mint 2000-ben. E területek csaknem hatvan százaléka nemzeti park. A legsokoldalúbb természetvédelmi területi kategóriát kiérdemlő nemzeti parkjaink száma tíz, területük 441 ezer hektárról 483 ezer hektárra bővült 2000 óta.

Az úgynevezett tájvédelmi körzetek a környező területeknél gazdagabb természeti értékeket védenek, de megművelt területeket és lakott településeket is tartalmaznak. A 37 tájvédelmi körzet az országos jelentőségű természetvédelmi területek 39 százalékát teszi ki.

A természetvédelmi területek természeti vagy egyéb értékek megóvására és fenntartására szolgálnak. 2008-ban a 163 természetvédelmi terület az országos jelentőségű természetvédelmi területekből 3,6 százalékkal részesedett. A természetvédelmi területek a legheterogénebb csoportot jelentik a védett természeti területek között. Idetartoznak a rezervátumok, a termő-, illetve tenyészhelyek, a védett parkok, az arborétumok vagy a történelmi emlékhelyek.

Termőföld védelem

Magyarországon az egy hektárra jutó értékesített növényvédőszer-mennyiség 2008-ban 8 százalékkal haladta meg az előző évit. A növényvédők háromnegyed részét gyomirtó és gombaölő szerek tették ki. A mezőgazdaságban nem megfelelően felhasznált műtrágya és szerves trágya is jelentős talaj- és vízszennyezési forrás lehet, ezért a területegységre jutó műtrágya mennyisége a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát- és foszfor-
szennyezésének, valamint a talaj tápanyagkészletének szempontjából fontos mutató.

Az egy hektárra jutó tápanyag mennyisége 2000 óta szinte folyamatos növekedése után 2008-ban15 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A környezetkímélő mezőgazdaság elvével összhangban álló ökológiai gazdálkodás mellőzi vagy korlátozza az egészségre és a környezetre ártalmas anyagok, technológiák alkalmazását. Hazánkban a biogazdálkodásba bevont terület nagysága 2008-ban a mezőgazdasági terület 2,1 százaléka, az ellenőrzött bioterület a 2004-es évet követő csökkenés óta stagnál, míg a termelők száma folyamatosan csökken.

Szemét

A XX. század második felében a különböző forrásokból származó szemét mennyisége a gazdasági növekedéssel párhuzamosan, de annál intenzívebben nőtt. Ez a folyamat hazánkban a 2000-es évek közepén – a termelési hulladékok jelentős csökkenésével – megtorpant, s azóta folyamatosan csökken a teljes hulladék évenkénti mennyisége.

A hulladékok gyűjtésével és kezelésével foglalkozó gazdálkodás mára önálló gazdasági ágazattá nőtte ki magát. 2000 és 2004 között még a hulladék növekedése volt a jellemző, ezt követően azonban összességében már csökkenésről lehet beszélni. Igaz, 2004 után csak 2007-ben és 2008-ban csökkent mindhárom hulladékcsoport mennyisége. Az egyes szekciók aránya 2007-re jelentősen megváltozott, ugyanis a veszélyes hulladék addig minden évben növekvő aránya csökkenni, az egyéb nem veszélyes szemét aránya pedig növekedni kezdett.