Azt beszélik

Strabag. Wallis. Ha ezen cégek - nem teljes - nevét valaki papírra vagy monitorra veti, akkor a választópolgárok nagy többségében politikával kapcsolatos hányinger kezd el morajlani, és nem minden ok nélkül. Az SZDSZ-t egyes helyeken Strabag Demokraták Szövetségének is nevezik, a Wallis pedig Bajnai Gordon - és pár libatenyésztő - nevével forrt össze végérvényesen tavaly, amikor a sok felmerülő név közül az övét halászták ki a „miniszterelnök” feliratú kalapból.

Pártfinanszírozás. Kampánypénzek. Ha ezen politikával kapcsolatos fogalmakat valaki megemlíti, akkor a nép nagy többsége a korrupció szinonimájaként gondol rájuk - ugyanis mindenki tudja, hogy a milliárdok nem a törvény által meghatározott módon kerülnek felhasználásra ezen ügyekben - csak hogy enyhén fogalmazzunk.

Természetesen ezen pénzeket valahogy el is kell juttatni az szükséges számlákra, így kellenek „átvezetők”. Ilyen az, amikor egy állami megrendelést merő véletlenségből egy erős pártháttérrel rendelkező cég nyer el, amiből aztán nem kis haszna lesz. De persze dönthetnek más nagycégek is úgy, hogy „befektetnek a politikába” és ők maguk bíznak pártközeli cégeket töbszáz milliós - vagy pár milliárdos - számukra általában nem pont előnyös szerződésekkel, cserébe a politikai hátszélért. Ezek a pénzek aztán ugyanúgy a pártkasszába, vagy a kampányalapba vándorolnak, a honatyák pedig meghoznak egy-két olyan törvényt, amivel a támogató cég különösen jól jár.

T-Com

Nem állítjuk, hogy a T-com bármilyen fent leírt dolgot vitt volna véghez, mindazonáltal elgondolkodtató, hogy belső információk alapján azért kötött egy mindenféle versenyeztetést hanyagoló évi 3,4 milliárdos szerződést nélkül a Strabaggal és az egykori Wallisszal, hogy „politikai hátszelet” kapjon.

Annyi tény, hogy a nagy Strabag egyik leánya, az osztrák STRABAG Property and Facility Services Zrt. vette meg a Deutsche Telekom ingatlanüzemeltetési üzletágát képviselő DeTeImmobilient (DeTe), amely mintegy 6000 főt foglalkoztat, így az üzlet jelentősége biztosan túlnyúlik országunk határain. Ahogy az is igaz, hogy a legnagyobb külföldi kirendeltség a magyar (Magyar Telekom Nyrt.), amely 420 főt foglalkoztat. Ám az sem hazugság, hogy a nagy Strabag (STRABAG Property and Facility Services GmbH.) csak 51 százalékot szerzett meg, 49 százalékot a WING - régi nevén Wallis - birtokol.

Szintén tény, hogy a 2008-as tranzakció részleteiről egyik fél sem akar részleteket elárulni, ám belső források szerint évi 3,4 milliárd forintról van szó. A Strabag feladata nagyjából annyi, hogy teljeskörűleg kezelje a Telekom ingatlanjait - ebbe az adótornyok nem tartoznak bele - beleértve a létesítménygazdálkodást és az ingatlanértékesítéssel, a bérlőkezeléssel, az eszközgazdálkodással valamint a költöztetéssel kapcsolatos feladatokat is. Azonban az Matáv ingatlanosztályának fejesei szerint ők mindezt nagyjából a feléből megcsinálnák, és akkor még ellenőrizni sem kellene a munkát. Mindez egyébként „az operatív működésre semmilyen hatással sincs”- állítja Vágó László, a DeTeImmobilien-Hungary Zrt. vezérigazgatója.

Már csak azért sem, mert a Strabag és a Deutsche Telekom tíz évre szóló szolgáltatási szerződést is aláírt az adásvételi egyezmény mellett - ami azt jelenti, hogy ezzel „teljessé tette szolgáltatási körét”. Ugyanis az ingatlanüzemeltetés eddig is a Strabagé volt, amit 2009 január elsején „újabb öt évre” hosszabbítottak meg.

Miért éri meg, és kinek?

Az új szerződés a cég szerint 19 százalékos megtakarítást eredményez, az előző ötéves papíroshoz képest. Azonban a Telekom egyik részlegének továbbra is ki kell járnia az ingatlanokhoz ellenőrizni, hogy a Strabag jól dolgozik-e. Az alközpontok üzemeltetését és karbantartását visszaveszi a Telekom a Strabagtól, ami azt is jelentheti, hogy nem ment minden olyan jól a vállalt munkák közül, mint mondják. Bár a két cég közel 10 éve dolgozik együtt, a szálak mélyebbre nyúlnak vissza. A Strabag a magyar üzletrészért felelős végében ugyanis volt Matávosok is vannak - és mint az ismeretes, részint Matávból lett a magyar Telekom.

Az biztos, hogy a Strabag jól jár: Hans-Peter Haselsteiner, a vevő cég vezérigazgatója szerint a felvásárlással csökkenthetik az építőipar szezonális jellege miatti erős bevételi hullámzást, hiszen az üzemeltetésre egész évben szükség van, s a szerződéseket sokkal hosszabb távra kötik, mint az építőiparban. Az is igaz, hogy a Dete honlapján már kínálják eladásra a magyar Telekom ingatlanjait - a következő ajánlatbenyújtási határidő április 23. Ám azt is meg kell jegyezni, hogy az egész eladom-visszabérlem típusú megállapodás merőben hasonlít egy visszás pécsi busztenderre - ahol szintén a vevők kasszíroztak.