Holokauszttagadás: a pártok üdvözlik Sólyom döntését

A szocialista miniszterelnök-jelölt újságíróknak azt mondta, kimondottan örül és üdvözli az államfő döntését.Úgy fogalmazott: a Fidesz most már láthatja, hogy nem cselekedett helyesen akkor, amikor nem támogatta a törvénymódosítást a parlamentben.

Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője szerdán az MTI kérdésére közölte, hogy Sólyom László köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást, mert véleménye szerint a jogszabály nem alkotmányellenes.

Magyarázatként elmondta: az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában - emelte ki.

Kumin Ferenc hozzátette: Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására - jelentette ki.
Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását a holokauszttagadás büntethetővé tételéről.

A törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.
Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.

A végül elfogadott előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban.
A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Az MDF üdvözli, hogy Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt - mondta Herényi Károly.

Mint mondta, meggyőződésük, hogy az államfő a törvény aláírásával sokat tett a magyarországi demokratikus közbeszéd helyreállításáért.

A szabad demokrata Eörsi Mátyás üdvözölte, hogy Sólyom László aláírta a holokauszttagadást büntethetővé tevő törvényt. A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását megszavazó képviselő szerdán az MTI-nek nyilatkozva ugyanakkor jelezte: kételyei vannak amiatt, hogy a jogszabály képes lesz-e megállítani a "fasiszta hangokat".

Eörsi Mátyás közölte: meglepődött, hogy az államfő szerint nem volt helyes a választási kampányban elfogadni a törvényt. Véleménye szerint ugyanis, amikor nem volt kampány, akkor több alkalommal is a köztársasági elnök volt "ennek az egyik legfőbb akadályozója".

A képviselő reményének adott hangot, hogy a jogalkalmazó szervezek "komolyabban fognak odafigyelni ennek a törvénynek a végrehajtására", mert ez szerinte több korábbi törvénynél nem valósult meg. Leszögezte, hogy a magyar államnak "egy világos zsinórmértéket" kell felállítania és érvényesítenie annak kapcsán, hol van a véleménynyilvánítás szabadságának határa.

Az esetleges jövőbeli perekről azt mondta, hogy ha a feljelentések nyomán nem indulnak eljárások, vagy ha felmentő ítéletek sora születik, "akkor be kell ismernünk, hogy ma Magyarországon az állam és a büntetőjog nem funkcionál".