Teleki László MSZP-s országgyűlési képviselő azzal kapcsolatban, hogy a februárban elfogadott Btk.-módosítást szerdán aláírta Sólyom László köztársasági elnök, az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: az alapvető emberi méltósághoz fűződő törvényi lehetőségek közé kerülhetett az a jogos igény, hogy Magyarországon is büntethető legyen a holokauszt tagadása.

A szocialista honatya, mint a magyarországi cigányság egyik képviselője, azt mondta: üdvözli, hogy az államfő aláírta azt a törvényt, amelyet az MSZP-kormány és a szocialista frakció néhány nem kormánypárti képviselővel együtt megszavazott, így a rendelkezés súlyos börtönbüntetéssel fenyegetheti azokat, akik tagadják, hogy a II. világháborúban faji alapon, "iparszerűen" irtották a kisebbségi közösségek tagjait.

Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője szerdán az MTI-nek Sólyom László döntésének magyarázataként azt mondta: az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában - emelte ki.

Kumin Ferenc hozzátette: Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására - jelentette ki.

Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be törvénymódosító kezdeményezését. Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását a holokauszttagadás büntethetővé tételéről. A jogszabály három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.
A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.