2024. november 21. - Olivér

Választott a nép: úgy néz ki, a demokráciát akarják

A hétvégi iraki elnökválasztás alkalmával az urnához járulók száma jóval több volt a vártnál, ami nagyban segítheti a helyi demokrácia megerősödését. De melyik párt, miként alapíthat majd kormányt?
2010. március 10. szerda 12:59 - Pásztor Balázs
Részvétel és siker

Nouri Al-Maliki jelenlegi iraki miniszterelnök, Moqtada al-Szadr síita vallási vezető, Ali Husszeini al-Szisztáni nagy ajatollah, Ammar el-Hakim, az Iraki Iszlám Legfelsőbb Tanács vezetője, Sejk Abdulrahman al-Jorani szunnita imám - mind arra buzdítottak, hogy vasárnap el kell menni szavazni. Volt aki azzal indokolta, hogy csak így fejthetnek ki politikai ellenállást, volt aki Irak stabilizációját helyezte előtérbe, és volt aki szerint Allah követeli meg a véleménynyilvánítást. Bármi is volt az indok, a különböző vallási és politikai vezetők egyöntetűen kifejezték azt, hogy a választásokon való részvétel gyökeresen meghatározza Irak jövőjét.

Pedig voltak bőven ellenállók is. Már pénteken több öngyilkos merényletet követtek el - egyikben az ellenzék egyik képviselőjelöltje is életét vesztette - és szombaton is tovább folytatódott a terror. Az Iraki Iszlám Állam nevű ellenálló-szervezet például úgy fogalmazott weblapján, hogy „ki azon a napon az utcára megy, hogy szavazatát leadja, sajnálatos módon Isten haragjának teszi ki magát”. Mindennek ellenére az Iraki biztonsági erők jól működtek, s bár drasztikus szigorításokkal, de sikerült elérni, hogy vasárnap alig történjen súlyosabb merénylet - és ez az iraki helyzetet eddig rendkívül borúsan látók számára is adott némi reményt.

Adatok, számok, esélyek

>A választások fontosságára való felhívás sikerességét a merényletek és fenyegetések sokasága sem tudta megakadályozni: a választók 62,4 százaléka adta le a szavazatát, ami a tavalyi helyközi választások arányát is meghaladta. A részvétel közel sem volt mindenhol egyenlő: Szaddam Husszein szülőprovinciájában, Salahuddinben például 73 százalék volt, míg Bagdadban csupán 57 százalék. De ami ennél is fontosabb, az előző parlamenti választásokhoz képest a szunnita kisebbség nemhogy bojkottálta volna a szavazást, hanem arányukban többen járultak az urnákhoz, mint a többségi siíták - és ez a demokrácia megszilárdításának egy nagyon fontos lépése volt, legyen bármi is a végeredmény.

Bár hivatalos eredményeket csak ma, a szavazatok 30 százalékának összeszámlálása után adnak ki, sokan elkezdték a saját, valósnak vélt adataikat közzétenni a részvételről, és a szavazatarányokról - ami bár eredetileg törvényellenes, de legalább bepillantást enged a helyzetbe. Úgy néz ki, hogy a Maliki vezette Jogállam (State of Law) nevű politikai blokk jól teljesített a siíta többségű déli részeken, míg Ijad Allawi volt miniszterelnök által fémjelzett, a szunnita-siíta szövetséget keresztjére tűző, februárban alapított Iraki Nép Mozgalom pártja a szunniták által dominált északon és nyugaton szerepelt jól. Harmadik erőként egyértelműen a szunniták által támogatott Iraqiya definíciónálható.

A jogállam saját előrejelzései szerint 10 provinciában vezetnek, igaz Ijad pártjához tartozó politikusok nyilatkozatai ennek egy részének ellentmondanak - azonban egyik erő sem számolt minden szavazattal. Egyrészt országban található két jelentősebb etnikai kisebbség, a kurdok és az asszírok valószínűleg saját politikai erejükre szavaznak majd. Ráadásul a külföldön élők szavazatát sem vonták bele a számolásba, pedig meghatározó erőről van szó: mintegy 1,4 millió szavazóról él más országokban, akik nagy része szunnita, vagy egyéb kisebbséghez tartozik.

Bár csalásoktól egyenlőre nem érkeztek hírek, de több kisebb atrocitás is beárnyékolta a szavazást. A külföldön élő asszír csoportok például arról panaszkodtak, hogy nem engedték őket szavazni, mert el akarják lehetetleníteni politikai képviseletüket. Allawi meg azt hangoztatta, hogy pártja több politikai támadásnak is áldozatul esett - annyi igaz, hogy a fent említett bombamerényletben is pártjának egyik képviselője halt meg.

Amerikától is függ


Példa a segítségre
Az amerikai RiverHawk Fast Sea Frames nyerte el az USA védelmi minisztériumának szerződését, amelynek értelmében két partmenti biztosító hajót építenek az iraki haditengerészet számára. A megállapodás értéke 70,14 millió dollár. A hajókat Houmában fogják megépíteni, és a tervek szerint 2011 decemberéig elkészülnek. (haborumuveszete.hu)
Az adatok alapján idén kiegyenlítődhet, és normalizálódhat a politikai képviselet: Szaddam Husszein idejében a szunniták uralkodtak, akiket a következő választások alkalmával elnyomott a síiták és a kurdok parlamenti ereje - amihez erőteljesen hozzájárult a szunniták szavazási bojkottja is. Ám most minden erő teljes mellbedobással képviselteti magát, ami elemzők szerint kiegyensúlyozott politikai reprezentációval fog járni.

Bármi is lesz az eredmény, a most felálló kormány fogja koordinálni az amerikaiak másfél év múlvára tervezett kivonulását, és szintén ez kormány lesz az, amelyik ezek után egyedül fog szembenézni egy ország kormányzásának a nehézségeivel - és a benne élő szélsőséges csoportokkal. Így - főleg kezdeti időkben - a kormány teljesítőképessége nagyban fog függni az amerikai támogatástól - ami pedig az adott kormány korrupció-mutatóitól függ. Azonban a legtöbb elemző egyetért abban, hogy Irak a jelek szerint nem lesz politikai Afganisztán.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását