A fővárosi rendezvénynek a Millenáris Park ad otthont, ahol agykutatók, orvosok, ellátásszervezők találkoznak az érdeklődőkkel. Ezzel párhuzamosan három vidéki nagyvárosban, Szegeden, Debrecenben és Pécsett is tartanak egynapos rendezvényeket.

"Ez tulajdonképpen az agyi tudatosság hete: legyünk tudatában annak, hogy mi is az a szerkezet a fejünkben, amellyel gondolkodunk. Az agy a legfontosabb szervünk, amely valamennyi más szervünket irányítja. Az emberiség legnagyobb kihívása, hogy képes-e megismerni önmagát a megismerő szerkezetet" - fogalmazott az akadémikus az MTI-nek, hozzátéve: bár az agykutatás a legszélesebb társadalmi rétegeket érdekli, az emberek nem tesznek fel olyan kérdéseket, mint amilyenekről az Agykutatás Hete rendezvényein szó lesz. Fel sem merül bennük, hogy a különböző funkciókban milyen szerepeket játszhat az agy.

"A másik okot, amely miatt nagyon fontosnak tartjuk a figyelemfelkeltést, a betegségek jelentik. Két olyan agyi betegségcsoport is létezik, amelynek egyre nő a társadalmi és gazdasági jelentősége. Az egyikbe az Alzheimer-kór, Parkison kór és a különböző időskori elbutulások tartoznak, a másikba a depresszió és a szorongás.

Az előbbiek gyakorisága hihetetlen gyorsasággal nő az öregedő társadalmakban, ami óriási terhet ró az egészségügyi ellátásra, a társadalomra és az érintett családokra - magyarázta Freund Tamás. - A második betegségcsoport rohamos terjedésének oka a globalizálódó világunkban bekövetkezett információrobbanás, ami miatt olyan adaptációs nyomásnak van kitéve az emberi agy, amelyhez nehezen tud alkalmazkodni. A biológiai alkalmazkodás nyilván több ezer évet vesz igénybe, addig viszont óriási a jelentősége, hogy az emberek milyen megbirkózási stratégiákat képesek találni, vagy hogyan próbálnak kibújni az adaptációs vagy szelekciós nyomás alól. Egyre gyakoribb menekülési útvonal, de nyilvánvaló zsákutca a alkoholizmus, a drogok világába való menekülés".

Mások válogatás nélkül "habzsolják" az információt. Ez a próbálkozás eleve sikertelenségre van ítélve, frusztrációhoz vezet, hiszen nincs olyan agy, amely képes lenne ekkora információmennyisét feldolgozni. Több magyarázata is van annak, miért jelent az információrobbanás ilyen jelentős adaptációs nyomást az agyra, és hogy ez miért növeli a neuropszichiátriai betegségek előfordulását.

"Az ember képtelen megbirkózni a rázúduló információval és az egyre bővülő szociális hálózattal: az interneten keresztül és mobiltelefonon sokkal több emberrel tudjuk tartani a kapcsolatot, mint korábban bármikor. Ez az információdömping, megfejelve még a médiával, követhetetlenné válik, lelki elsivárosodáshoz, a kreativitás csökkenéséhez is vezet, az ennek nyomán fellépő sikertelenség-érzés, frusztráltság pedig magyarázza a szorongás, a depresszió, a pánikbetegség rohamos terjedését. Szomatikus (testi) következményeikkel együtt ezek válnak a következő néhány évtizedben a gazdasági szempontból legsúlyosabb betegségekké az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint" - emelte ki Freund Tamás.

Egy 2004-es európai felmérés adatait ismertetve, amelyet az akkori 25 uniós tagállam, valamint Norvégia, Svájc es Izland lakossága körében végeztek, elmondta, hogy a vizsgált 466 milliós populációból 127 millió ember, a lakosság 27 százaléka szenvedett a központi idegrendszert érintő betegségekben. Éves kezelési összköltségük 386 milliárd euró volt. Magyarországon 3,5 millió az érintettek száma, kezelésük költsége évi 5 milliárd eurót (1334 milliárd forintot) tesz ki. Közlése szerint az országban 1,35 millióan szenvednek szorongásos zavarokban, 1 millióan migrénben, addikcióban 250 ezren, demenciában százezren, epilepsziában 61 ezren, skizofréniában pedig 53 ezren.

"Ezen a héten megpróbáljuk megismertetni az érdeklődőket az agykutatás jelenlegi állásával, a legfontosabb feladatokkal. Éreztetni akarjuk a társadalommal, hogy igen komoly erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy ezen a súlyosbodó helyzeten változtatni lehessen. Emellett természetesen az agykutatás szépségeit, rejtelmeit is szeretnénk a közönség elé tárni" - összegezte Freund Tamás.