Munkaközpontúvá kell alakítani a gazdaság
Munkaközpontúvá kell alakítani a gazdaság, a társadalom és az állam működését, és egymillió új munkahelyet kell egy évtizeden belül létesíteni - erről Matolcsy György, korábbi gazdasági miniszter a Nemzeti ügyek politikája címmel pénteken elfogadott Fidesz-KDNP választási program szakpolitikai fejezetében írt.
2010. március 12. péntek 19:11 - HírExtra
Matolcsy György kiemelte: a cél olyan gazdaságpolitika bevezetése, amely elősegíti, hogy Magyarországon egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre. Az új munkahelyek jelentős részét felsőfokú végzettség nélküli emberek számára kell a vállalkozóknak létrehozniuk, hiszen közöttük sok a munkanélküli vagy az inaktív. Az ilyen típusú új munkahelyek döntő többsége három területen jöhet létre: az építőipar, a mezőgazdaság és a hazai turizmus képes tömegesen felszívni a ma nem foglalkoztatott munkaerőt.
Az egymillió új munkahely másik részét a frissen végzett, sokszor több idegen nyelvet is beszélő fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítésére kell a vállalkozásoknak megteremteniük. Ehhez a jövő a kreatív iparoké, valamint az európai és globális szolgáltató központoké - fejtette ki.
Hozzátette: a nemzeti ügyek kormánya programot indít a gazdasági bürokrácia és az adminisztráció csökkentésére. A program elsődleges célja a betarthatatlanul bonyolult és olykor önkényesen működtetett adórendszer egyszerűsítése, másodlagos célja a vállalkozások tevékenységét szabályozó előírások terheinek csökkentése. Ezzel közvetlenül 300-500 milliárd forinttal csökkennek a vállalkozások egy évre jutó költségei - mutatott rá a szakpolitikus.
A nemzeti ügyek kormányának felül kell vizsgálnia minden, a vállalkozások működését korlátozó előírás indokoltságát, összevetve a betartásukhoz szükséges vállalkozói költségekkel. Csökkenteni kell az adók számát, egyszerűsíteni az adóbevallásokat, szélesíteni az egyszerűsített adózási módozatok körét - közölte.
Fontos, hogy az új kormány minél gyorsabban levigye a nyugat-európai szintre a forintkamatokat - írta.
Az építőipar fellendítése érdekében országos energiahatékonysági programról is ír, mint kifejtette: évente a lakásállomány 10 százalékának felújítása 80 ezer építőipari munkahelyet teremtene, és ez a befektetés az országnak kevesebb, mint 10 év alatt megtérülne, továbbá környezetvédelmi vállalásokat is megoldaná.
A vidéken élőket - különösen a vállalkozásokat - segíteni kell, hogy munkahelyeket tudjanak teremteni. Közmunka keretében lehetőségeket kell biztosítani a romáknak valamint a szakképzetlen munkavállalóknak az építőiparban, a mezőgazdaságban. Hozzátette: csak egy összetettebb, sok kis- és közepes méretű birtokra épülő, változatos termékszerkezetű mezőgazdaság tud nagyszámú, megélhetést biztosító munkahelyet teremteni, és ezáltal kellő távlatot nyújtani a gazdatársadalom, és utánpótlást a fiatal gazdák számára.
Az önkormányzatok részvételével energiahatékonysági program indítható a zöld bankon keresztül, szükség van a megújuló energia-befektetések elősegítésére (geotermikus hőenergia és szélenergia) és a bürokráciahelyettesítő informatikai rendszerek bevezetésének felgyorsítására, mint e-kormányzás, állami adatbázisok összekötése, adminisztrációs feladatok automatizálása.
Szól arról is, hogy a gyakorlatorientált vállalkozásoktatást el kell terjeszteni a szakközépiskolákban és a felsőoktatásban is, hogy a fiatalok akár az iskola elvégzését követően, akár néhány év rutin megszerzése után képesek legyenek saját vállalkozást indítani. Szükség van a hazai természettudományos és mérnökképzés megerősítésére. Kiemelt feladatként említi a magyar vállalkozások, termékek védelmét.
Kitért arra is, céljuk, hogy az EU-pályázatok nyerteseinél a kisvállalkozások számára a 25 százalékos előlegfizetési arány 50 százalékra emelkedjen fel. Az erőfölényre épülő vállalatközi kapcsolatoknál állami szabályozás védje a gyenge pozícióban levő kisvállalkozó érdekeit. Az Európai Uniótól érkező pénzek európai normák szerinti elosztása azt igényli, hogy a magyar közbeszerzési eljárásoknál legalább 70 százalékos legyen a hazai cégek aránya - fejtette ki Matolcsy György.
Összegzése szerint a gazdasági mozgástér mozgatórugói: a helyi adottságokra és magas munkaigényes vállalkozásokra építő egészségipar, turizmus, zöld gazdaság, megújuló energia, víz alapú gazdaságfejlesztés, járműipar, tudásipar, tranzitgazdaság, élelmiszeripar, üzleti szolgáltatások, K+F.
Ígértet tesz még arra, hogy újfajta regionális együttműködéseket építenek ki vezető külgazdasági és befektető partnerekkel, így a Duna menti országokkal és gazdaságokkal. A legígéretesebb regionális együttműködés a Kárpát-medencei Gazdasági Tér újjáépítése - írta Matolcsy György.
Forrás: MTI