Csak az IMF-segítség marad Görögországnak?

A szóvivő szerint a március 25-26-i csúcsértekezlet alapvető fontosságú lesz Görögország számára, mivel itt nyilvánvalóvá válik, hogy az európai partnerek akarják-e támogatni, vagy más megoldás után kell néznie. A rádió 1-es csatornáján nyilatkozva a szóvivő úgy fogalmazott: ha a hitelfeltételek nem alakulnak várakozásaik szerint, az IMF-finanszírozás az egyik választható lehetőség.

Az eurócsoport hétfő este felvázolt ugyan egy támogatási eszközrendszert arra az esetre, ha mégis ki kellene húzni Athént a bajból, de ennek végleges jóváhagyását egy valamikori EU-csúcstalálkozóra hagyták - ezzel is azt üzenve a piacoknak, hogy a görög helyzet nem ad okot aggodalomra. E támogatási "B-terv" mibenlétét konkrétan nem ismertették - megfigyelők szerint azért, hogy némi homályban tartsák a spekulánsokat. Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök - az Eurogroup elnöke - annyit árult el, hogy az euróövezet országai szükség esetén kétoldalú alapon segítenék ki Görögországot, és hogy a hitelgaranciák nyújtásának terve nem szerepel az elképzelések közt.

Görögországnak nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi segítségére, európai és görög vezetők legalábbis világossá tették, hogy az IMF nélkül akarják kezelni a görög pénzügyi válságot - mondta John Lipsky, az IMF vezérigazgató-helyettese a múlt pénteken. "Részünkről ez rendben van" - fogalmazott a kaliforniai Palo Altóban rendezett gazdasági konferencián a pénzintézet második számú embere. Hozzátette, az IMF technikai tanácsadással segíti Athént.

Lipsky szerint "kemény dió" lesz Görögország számára az a nehéz stabilizációs program, amelynek végrehajtására kényszerül a súlyos pénzügyi problémák miatt.

Elemzők szerint eddig példa nélkül álló, és az euróövezet számára rendkívül zavaró lenne, ha az övezet egyik tagországa kopogtatna az IMF ajtaján.