A Duna-stratégia először jelenik meg egységes európai uniós stratégiaként az EU fejlesztéspolitikájában - mondta a kancelláriaminiszter a Zsigmond Király Főiskolán a Duna-stratégiáról rendezett szakértői konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón.
A Duna-stratégia kidolgozása az Európai Bizottság feladata, előkészítése szerepel a spanyol-belga-magyar elnökségi trió programjában, s a tervek szerint Magyarország soros EU-elnöksége idején, 2011 első félévében fogadják el a tagállamok állam-és kormányfői.

A legfontosabb feladatok közé tartozik a vízkészletek védelme (a Dunát a világ tíz legveszélyeztetettebb folyója között tartják számon) , takarékos használata, a természeti környezet védelme, a Duna közlekedésének javítása, a turizmus ösztönzése, a kulturális örökség megőrzése. A vízgazdálkodás, a Duna vizének hasznosítása kiemelkedő fontosságú a térség országainak mezőgazdasága számára is.

A kancelláriaminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: a stratégia fontos Magyarországnak, mert mind gazdasági, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, közlekedési, és kulturális értelemben érintett. "Magyarország hatalmas lendületet tud adni ennek a kezdeményezésnek a jövő évben, a magyar uniós elnökség ideje alatt" - mutatott rá.

A stratégia fő céljaiként említette a határok átjárhatóságát, "a varratmentes Európa" létrehozását, az ivóvíz-gazdálkodást, a vízi- és vasúti közlekedés fejlesztését, illetve a határon átnyúló tudományos és kulturális együttműködés elmélyítését.

Szükségesnek nevezte, hogy a tudományos intézmények, az egyetemek és a civilek minél több javaslattal járuljanak hozzá a stratégia megvalósításához. Mint mondta, a stratégiával kapcsolatban eddig mintegy 300 projektjavaslat érkezett a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumba, ezek a környezetvédelem, a vízügy, a közlekedés, a turizmus, illetve a kulturális örökségvédelem témáját érintik.
Az MTI kérdésére Molnár Csaba elmondta: a formálódó új típusú együttműködés a Duna-völgyében nem gyengíti, hanem kifejezetten erősíti a visegrádi országok kooperációját.

Simon László, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs alelnöke az MTI kérdésére közölte: még idén elkészülhet a stratégia végleges tervezete, amely az Európai Parlament elé kerül, az unió döntéshozó szerve, Európai Tanács pedig jövő tavasszal pedig jóvá is hagyhatja.

Az egynapos szakértői konferencián szó esik arról, hogyan viszonyulnak a régi uniós tagállamok Duna-stratégiához, továbbá magyar, szlovák, szerb és bolgár felszólalók vitatják meg a dunai együttműködés lehetőségeit.