A jelentés-tervezetet a paritásos bizottság csütörtöki ülésén szavazategyenlőség miatt nem fogadták el, de a 120 oldalas dokumentumot György István, a bizottság fideszes elnöke az újságíróknak e-mailben eljuttatta; ebben egyebek mellett az érintettek "hibáiról" adott összegzést.

A dokumentum szerint a Fővárosi Közgyűlés hibát követett el, amikor a gazdasági társaságokkal kapcsolatos hatáskörök átruházásakor nem tartotta fenn magának a legfontosabb tulajdonosi döntéseket. Hibát követett el akkor is, amikor a BKV ügyeit feszegető húsz ellenzéki interpelláció kapcsán nem ismerte fel, hogy a felvetett problémák vizsgálatok kezdeményezését indokolják és tulajdonosi beavatkozást tesznek szükségessé.

A dokumentum hibának rója fel, hogy a közgyűlés Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes "politikai vezetői stílusát és cég irányítási módszereit szó nélkül gyakorolni hagyta".

A tervezet emlékeztet arra, hogy Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester korábban saját hibájaként említette, hogy nem kellett volna a "szuperfőpolgármester-helyettesi" modellt elfogadnia Hagyó Miklós kinevezésekor.

Hibát követett el Demszky Gábor abban is, nem ismerte fel időben, hogy a koalíció egyben tartása érdekében megkötendő politikai kompromisszumoknak túl nagy az ára, továbbá akkor, amikor a hozzá eljutott jelzések ellenére nem tett érdemi lépéseket a BKV-botrányok megelőzésére, illetőleg kivizsgálására.

A dokumentum szerint Demszky Gábor hibája volt, hogy "a felelősséggel nem bíró politikai főtanácsadó Mesterházy Ernő politikai mozgásterét szinte korlátlanná tette". Továbbá amikor tudtával és beleegyezésével a fővárosi cégeket, azok vezető és ellenőrző testületeiben betölthető pozíciókat szakmai szempontok érvényesítése helyett, engedte politikai alkuk tárgyává tenni.

Hagyó Miklósnak a dokumentum azt rója fel, hogy feladatait félreértelmezve járt el, feladatellátása során beosztottjainak delegált tovább intézkedési jogköröket, a főpolgármester által részére kiadott feladatok teljesüléséről hiányosan, vagy egyáltalán nem adott számot.

A közgyűlés gazdasági bizottsága egyebek mellett abban hibázott, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása során nem volt képes megfelelően érvényesíteni a fővárosi önkormányzat tulajdonosi érdekeit.

Az igazgatóság hibát követett el, amikor nem tudott olyan működési rendet kialakítani, amely a bizottság tagjainak a BKV ügyeiben a megfelelő tájékozottságot biztosította volna.

A dokumentum szerint a felügyelőbizottság nem csak hibát követett el, hanem "nem tett eleget törvénybe foglalt kötelezettségeinek" akkor, amikor bizonyos, a társaság működése szempontjából lényeges kérdésekkel azért nem foglalkozott, mert "nem kívánt ügyet csinálni" azokból.