Egy demokratikus ország politikai életében a legfontosabb dolog az egyensúly megléte. Ez minden választás után viszonylag gyorsan beáll. Ám földrengésszerű változások után – főleg egy viszonylag fiatal demokráciában – az egyensúly bizonyosan lassabban fog megteremtődni. Nálunk pedig éppen erre kell számítani.

Hárompólus

Eddig két párt, vagy két oldal „harcolt” egymással, májustól viszont hárompólusú lesz az ország. A három párt vezetői viszont egyelőre nincsenek felkészülve erre – hogyan is lehetnének, ha egyikük sem ebben a politikai környezetben szocializálódott.

Egyelőre mindhárman jobb híján a másik kettőt támadják eszeveszetten. Ez a stratégia azonban nem sok jót ígér. Mert mit is csinálnak? Ugyanazt a marhaságot: a másik kettőt próbálják összemosni – nonszensz. Értelmetlen, hiszen mind a három párt egészen eltérő ideológiával, egészen eltérő programmal és képviselőjelöltekkel kampányol.

Fidesz: szélsőségesek!

Mégis: a Fidesz szerint az MSZP és a Jobbik egyaránt szélsőséges. Nézzük, hogy próbálják a vezetőik ezt bebizonyítani! Orbán Viktor szerint az MSZP a törvényeken felül emelkedik, míg a Jobbik azon kívül érzi magát. Értjük persze, hogy Orbán az MSZP korrupcióira utal, a Jobbiknak pedig a Gárdájára, ám ettől még az egész kijelentés ordítóan demagóg. Kósa Lajos a tévészékházzal kapcsolatban így fogalmazott: „az egyik szélsőség elkótyavetyéli, a másik felgyújtja, építeni egyik sem építi.”

A Fidesz vezetői a kampányban ugyanolyan ellenfélként tekintenek a jobb és a baloldali pártra. Ezzel persze automatikusan állítják magukat középre – ami politikai szempontból ügyes lépés, ám kérdés, hogy a jövőben hogyan tudnak ott maradni. Ha a jobboldal megosztott marad és Orbán tényleg nem fogadja majd el a Jobbik kezét, akkor kemény csatára kell felkészülnie.

MSZP: senki sem demokrata!

Az MSZP a demokratikussággal próbálja megkülönböztetni magát a két másik párttól. Ez persze egészen izgalmas politikatörténeti helyzet: az MSZP , a diktatúrát fenntartó állampártból, az MSZMP-ből festette át magát – de politikusai még ma is többségében volt MSZMP-sek. Ők állnak most ki, és állítják azt, hogy pártjuk az egyetlen demokratikus erő az országban.

Mesterházy Attila március 15-én kérte a demokrácia iránt elkötelezett szavazókat arra, hogy szavazzanak az MSZP-re, mert a demokrata választók összefogásával tudja a párt megvédeni a szólás szabadsága, a jogállamiság, az emberi méltóság, és a békés egymás mellett élés értékeit. "Mindazok számára, akiknek fontosak ezek az értékek, csak az MSZP maradt meg utolsó védőbástyaként". Emellett ő és Kovács László is (volt uniós biztos) többször határozottan kijelentették, sem a Jobbikot, sem a Fideszt nem tartják demokratikus pártnak.

Jobbik: az elrontott húsz év!

Az összemosást természetesen a Jobbik fő stratégiájának kiáltotta ki. Vona Gábor többször is elmondta, hogy a Fideszt és az MSZP-t egyaránt felelősség terheli az elmúlt húsz év miatt. A Fideszt csak azért kevesebb, mert csak négy évet volt kormányon, míg az MSZP háromszor annyit.

Ebben is van igazság, ám nem lehet örökre ezzel az üzenettel megszólítani a választókat. A Jobbik számára is kulcskérdés, hogy a Fidesszel való viszonya hogyan alakul egy demokratikusan választott Parlamentben – akár megverik az MSZP-t, akár nem.

A három párt viszonya azért is megjósolhatatlan, mert a vezetőik sem mutattak eddig az összemosáson kívül semmiféle értelmezhető stratégiát. Mesterházy Attila volt az egyetlen, aki nagyon visszafogottan, sőt kifejezetten halkan, de azért nem egyszer megpendítette a Fidesszel való együttműködés lehetőségét. Ám egyáltalán nem biztos, hogy ő lesz az ellenzék, vagy akár saját frakciójának vezetője a jövőben.