Orbán Viktor szerda délelőtt, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége (Magosz), hajdúböszörményi nagygyűlésén azt mondta, hogy „a magyar föld jövője nem függ brüsszeli döntéstől, csak tőlünk”, illetve ha a Fidesz alakíthatja meg az ország következő kormányát, „a külföldiek itt soha termőföldet nem fognak vásárolni, akárhogy is döntsenek Brüsszelben”. A Fidesz miniszterelnök-jelöltjének szavait a távirati iroda tudósítója szerint óriási taps fogadta a helyi Bocskai István Általános Iskola tornacsarnokában rendezett gyűlésen.

Orbán kifejezetten kemény kijelentése a meglehetősen langyos kampányban önmagában is figyelemre méltó, arról nem is beszélve, hogy a közvélemény hetek óta izgatottan figyeli, hogyan és főleg milyen eredménnyel meccsel a magyar földért kormány és ellenzék. A feszültség érthető: nagyon nem mindegy, hogy a magyar termőföldre érvényes külföldi felvásárlókkal szembeni tilalom (közismert nevén földmoratórium) 2011. április 30-i lejárta után megnyílik-e a földpiac a talpunk alatt?

Meglepetés a föld alatt

Orbán konkrét ígérete azért meglepő, mert eddig mindenütt azt lehetett hallani, a döntés elsősorban Brüsszel, vagyis az EU érintett bizottságainak kezében van, s Magyarország legfeljebb reménykedhet benne, hogy a szakmai érvei megértő fülekre találnak az unió illetékeseinél.

Igaz, Font Sándor, a Fidesz szakpolitikusa a HírExtrának a napokban már beszélt arról, hogy abban az esetben, ha számunkra kedvezőtlen döntés születne, a hazai jogszabályokban (egy új földtörvényben) kell megtalálni a magyar föld védelmének garanciáit. Ez akár össze is csenghet Orbán Viktor kijelentéseivel, mindazonáltal kérdés, Brüsszelnek mennyire nyerné el a tetszését, ha Magyarország a földvásárlási tilalom összeurópai feloldása ellenére mindenféle szigorításokat vezetne be a külföldi vásárlókkal szemben.

Tagállami törvényalkotás: időhúzás táptalaja

A HírExtra által megkérdezett EU-jogász mindenesetre azt mondja, a brüsszeli döntések általában irányelv jellegűek. Ezek elméletileg arra kötelezik a tagállamokat, hogy – jelen esetben például a szabad tőkeáramlással – hozzák közös nevezőre a saját vonatkozó törvényeiket. Ezen kötelezettségek teljesítését ugyanakkor legfeljebb politikailag szokás kikényszeríteni az egyes tagállamokból, akkor is csak abban az esetben, ha egy ország túl sok irányelv érvényesülésének nem tesz eleget.

Vagyis: a valamikor az idei esztendő végére, de legkésőbb a jövő év elejére várható brüsszeli döntés elméletileg kötelező érvényű lesz, azonban számunkra kedvezőtlen döntés esetén sem valószínű, hogy a külföldi vásárlók azonnal ellepnék a magyar földeket. Legalábbis nem jobban, mint manapság: az ugyanis nyílt titok, hogy a külföldi tőke már ma is igen intenzíven jelen van a magyar földpiacon, csak a tulajdoni lapokon nem a valódi tulajdonosok, hanem azok magyar megbízottjai szerepelnek.

S, hogy akkor Orbán Viktor blöffölt vagy megmondta a frankót? Talán is-is.