Lényegesen javult hazánk üzleti környezeti indexe a tavalyi év utolsó hónapjaiban a GKI és a Microsoft Magyarország Kft. legfrissebb felmérése szerint. A jelentős javulás azonban nem a sokévi átlaghoz, hanem az előző időszak rém gyenge értékéhez viszonyítva értendő.

A jelentés megállapítja, hogy a versenyképességi index 2009 negyedik negyedévében csak Csehországban stagnált, a többi térségi országban nőtt. (A leginkább Szlovéniában és Lengyelországban, a legkevésbé pedig Magyarországon – lásd ábránkat.)

A makrogazdasági teljesítmény javulása nagyrészt a lassan lecsengő gazdasági válságnak köszönhető. Romániában, Magyarországon és Lengyelországban az export, Szlovéniában a kivitel mellett a beruházások növekedése is közrejátszott a makrogazdasági teljesítmény javulásában.

Intő jel a következő kormány számára

Az állami magatartás kiszámíthatatlansága a vállalkozások véleménye szerint a negyedik negyedévben sokkal kevésbé volt zavaró, mint korábban. (Nem volt ez mindig így.) Ehhez ugyanakkor – a tanulmány szerzői szerint – az is hozzájárult, hogy a kormány már gyakorlatilag alig hozott a jövőt érintő döntéseket. A kis- és középvállalatok ugyanakkor továbbra is kritikusabbak, mint a nagyok és ez intő jel lehet a következő grémium számára.

S bár az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága jelentősen csökkent a tavalyi negyedik negyedévben, az érték még mindig igen jelentős gazdálkodói kockázatokra utal. A bizonytalan környezetre leginkább a kisvállalkozások érzékenyek, amelyek a legkevésbé képesek védekezni a külső hatásokkal szemben.

A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlaga 2008 elejétől 2009 első negyedévéig folyamatosan növekedett, azóta viszont csökken – derült ki. Míg azonban a harmadik negyedévben a csökkenés igen jelentős, mintegy 27 százalékos volt, addig a negyedik negyedévben már csak hét százalékos. Ennek ellenére sem változott ugyanakkor Magyarország pozíciója a régióban. Tény: a közép-európai gazdaságok közül még mindig nálunk a legmagasabb a kamatfelár.

Még üresben jár az autópiac

Az üzleti infrastruktúra alakulását jellemző új gépkocsi-eladások 2005 közepe óta lényegében csökkenő trendet követnek. 2009 negyedik negyedévében az előző időszakhoz képest valamelyest ugyan javult a kép, de a pozitív irányú elmozdulás egyelőre nem jelentős – áll a GKI és a Microsoft Magyarország közös kutatásában.