Míg 4-5 évvel ezelőtt a romániai barnamedve populáció kihalásának veszélyéről szóló híreket lehetett olvasni, mára úgy tűnik, a helyzet megváltozott, talán "túlságosan is" pozitív irányba. A mai híradásokban leginkább a medvék túlszaporodásáról és az általuk okozott károkról, támadásokról hallhatunk, olvashatunk.
2010. április 11. vasárnap 12:50 - HírExtra
Ébred a medve!
A rendkívül hosszú és kemény tál után már az erdélyi hegyekben is kopogtat a tavasz. Megérkeztek már az első gólyák is Afrikából és bizony ébredezik a Kárpátok legnagyobb vadállata, a medve.
Az elmúlt években erre a tényre egyre többen figyelnek Székelyföldön. Nagyon megszaporodott ugyanis a Kárpáti Barnamedve állománya, az általuk okozott támadások egyre gyakoribbak.
A helyzet kezd elfajulni, több olyan hegyvidéki falu is van, ahol már nappal sem biztonságos az utcán tartózkodni.
Nem is kellett sokat várni az első medvés hírre. Április 2-án jelentette a 3szek.ro hírportál, hogy az éhes medvék Torja és Bálványosfürdő üdülőhelyen már fényes nappal is megjelennek az utcákon. Az egyik éjszaka pedig a közeli Kétréttöve farmon egy medve elpusztított 3 medvét és 3 bárányt. Főleg a tavalyi év tapasztalatai alapján úgy tűnik, a medvék idén is megkezdték éves garázdálkodásukat az erdélyi hegyekben. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű.
Medveölő diktátor
Mint ismeretes, az 1989 előtti idők Romániájában tilos volt a medve vadászata, azt csak az ország akkori "fővadásza" és 24 évig regnáló diktátora, Nicolae Ceausescu gyakorolhatta. Tette is ezt gyakran, egyes források szerint évente átlagban 167 medvét ejtett el, de a realitáshoz talán közelebb álló becslés szerint pályafutása során 400 medvét ejtett az egykori országvezető. Ennek ellenére is szépen gyarapodott az ország medveállománya, elérve a 8000-es létszámot 1989-re.
A romániai forradalom és rendszerváltás utáni években megkezdődött viszont a medvepopuláció ellenőrizetlen "ritkítása", ami bő egy évtized alatt ha nem is sodorta eltűnés szélére a kárpáti barnamedvét, hangos nemzetközi tiltakozást váltott ki, többek közt Brigitte Bartot is nyílt levelet írt Adrian Nastasenak, Románia akkori miniszterelnökének, az EU pedig -magyar előterjesztéssel- egy időre felfüggesztette a medve trófeaexportot.
2004-es adatok szerint Európa (Oroszországot is beleértve) medveállományának 47 %-a Romániában él, szám szerint 6300 állat. Ez a létszám stabilizálódott, de becslések szerint az ország úniós csatlakozása óta és az ezzel járó szigorúbb környezetvédelmi törvények következtében a populáció létszáma felduzzadt, megbízható statisztika a jelen helyzetről azonban még nem található.
Revans
A híradások alapján a helyzet mindenestre aggasztó. Tavaly több halálos, vagy súlyosan életveszélyes támadás történt ( Kommandó, Erdőidecs, Vasláb, Kecset), de magyar, francia és román túristák is könnyen sérült áldozataivá váltak a "barátságos" mackóknak.
Mindezek mellett a gazdaságokat ért károk jelentősek: tavaly januárban egy Gyergyószentmiklós melletti tanyán egy medve látogatása során 54 juhot pusztított el. A Tatros völgyében fekvő Gyimes településien a nyár folyamán rendszeresen megdézsmálták a medvék a bekerített legelőkön ridegen tartott szarvasmarhákat.
A gazdák panaszkodnak, sokan éjjel nem mernek a falvakban közlekedni, mert egyes területeken, például a feljebb említett Gyimesben, vagy Torján mindennapos látvány a házak között hulladék, vagy egyéb betevő falat után kutató medve. Segítséget a hatóságoktól várnának, de azok visszakoznak: állítólag a törvények értelmében nem tehetnek semmit (értsd: kilövés, áttelepítés) addig, amíg emberéletben nem esik kár, mert a medve fokozottan védett állat Romániában.
Panelmaci
Mint ismeretes, több évvel ezelőtt az ország 3. legnagyobb városában, Brassóban okoztak komoly problémát a bundás jószágok. A környékbeli erdőkből rászoktak a város nagy lakótelepei melletti szeméttárolókra, később a hulladékon nevelkedett, azóta felnőtt medvebocsok számára már természetessé vált a városban felkutatott könnyű préda. A szeméttárolók környékén medveturizmus alakult ki, a sötétség beálltával érkező mackókat gyakran kíváncsiskodók százai várták, akik etették, fényképezkedtek az állatokkal. Több halálos kimenetelű találkozás után a város vezetői villanypásztoros, ultrahangos rendszerrel próbálták távoltartani a már nem szívesen látott állatokat, a lakótelepek kukáit azóta is mindennap ürítik.
Továbbá a városban és környékén elszaporodott medvéket elszállították, azonban nem tudni, hová. Ezzel alapot adva a találgatásoknak: sok vidéki településen tudni vélik, szemtanúk is vannak rá állítólag, hogy vonatról, teherautóról tettek ki mackókat a falvak környékén, de bizonyítani senki nem tud semmit.
A találgatások, elméletek mindenesetre érthetőek, hiszen tavaly és idén a megszokottnál jóval több káresetet jelentettek, egyes településeken mindennapossá vált a medveveszély, sokan nem találnak rá reális magyarázatot.
Bizonytalan jövő
A erdészek, környezetvédők és vadászok a kérdés mielőbbi orvoslását szeretnék. Félő, hogy az állataikat, megélhetésüket féltő gazdák a helyzet rendezését saját kezükbe veszik, ezzel beláthatalan károkat okozva. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a kérdéssel a román parlament napirenden foglalkozik.
Térképet készít a romániai Kovászna megye területén élő medvék lakhelyéről a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség. Ennek segítségével figyelmeztető jelzéseket tudnak elhelyezni a túrázók számára - adta hírül a kolozsvári Krónika és a bukaresti Új Magyar Szó napilap honlapja.
A szakemberek szerint az utóbbi években aggasztóan
megnőtt a medvék száma Kovászna megye erdeiben. Ennek okát abban látják, hogy miközben egy anyamedve a korábbi egy-két bocs helyett hármat-négyet is világra hoz egyszerre, a vadászok évente továbbra is csak 20 medvét lőhetnek ki legálisan. A megye medveállományát 600-900 példányra becsülik, ennek jelentős része - nagyjából 300 - Kommandó környékén él.
Forrás: Hírextra