Környezetismeret

Vasárnap, hét év után újra megnyitották a csádi-szudáni határt - ez volt a legnagyobb dolog, amit Omar al-Bashir, a Hágai Nemzetközi Bíróság által körözött és elítélt szudáni elnök kormányzása óta fel tudott mutatni. Ez viszont nem kevés - igaz, közel sem elégséges. Ugyanis az elnöknek sikerült kiegyeznie csádi kollégájával, így a két ország immáron nem támogatja a másik hatalmára törő milíciákat, hanem együttesen próbálják őket felszámolni. Ez az esemény nagy szerepet játszott abban, hogy al-Bashirnek nemrégen sikerült kiegyeznie a legnagyobb szudáni lázadószervezettel, és ezáltal némileg stabilizálni is Dárfur helyzetét, amely jelenleg a világ legnagyobb humanitárius katasztrófájának ad otthont.

Azonban az egyezség - mint a fekete kontinensen oly sokszor - nem bizonyult teljesen stabilnak: már aláírása után kisebb tűzharcok robbantak ki a lázadók és a katonaság között, és választásokon indulási jogot kiharcoló gerillák is visszaléptek. Ezzel ezonban nem ők voltak az egyetlenek: a választások majdani „manipuláltságára” hivatkozva az ellenzék és déliek három legnépszerűbb elnökjelöltje - akik egyben Al-Bashir legnagyobb kihívói is - szintén visszalépett, amivel a jelenlegi elnök elméletileg megnyerte a választást, gyakorlatilag elbukta azt.

Azzal ugyanis , hogy a déli prominensek nem kívántak indulni az ország irányításáért, kinyilvánították akaratukat, hogy a jövő januárban mindenképpen bekövetkező népszavazáson arra fognak voksolni, hogy a déli, olajban gazdagabb, de életszínvonalban jelenleg szegényebb keresztény-animalista rész szakadjon el az északi muszlim térségtől, és váljon önálló országgá. A fő probléma ebben, hogy a legnagyobb olajmező épp az elképzelt határon fekszik - mi több, nagyobb része dél területére esik - és annak pontos felosztásáról a mai napig parázsló vita folyik.

Voksok leadása

A szavazás elméletileg nagyon fontos lett volna Szudán életében, ugyanis 24 éve ez lett volna az első, demokratikusan megtartott, országos választás (amely egyben elnöki, parlamenti és helyhatósági választás is) - és ha ezt sikeresen le tudják bonyolítani, akkor a nemzetközi bizalom is nagymértékben helyreáll az országgal szemben. Azonban a sikeres helyett a katasztrofálishoz áll a legközelebb a helyzet: a vasárnap kezdődő, elméletileg háromnapos folyamatot immáron már öt naposra tolták ki, de ez sem vezetett sok eredményre. Előzetes felmérések szerint az ellenzék bojkottja és a katasztrofális infrastrukturális viszonyok miatt - amire az időjárás is rájátszott - a részvételi arány egyes körzetekben a tíz százalékot sem érte el.

Ráadásul maga a szavazás is inkább volt kabaréba illő, mintsem Afrika legnépesebb országába való: ellopták a szavazatokat tartalmazó dobozokat, a választási bizottság nem bírta elmondani az embereknek, hogy miként és miért kell szavazni, bizonyos politikusok nevei mellé rossz pártlogót nyomtattak, késve érkeztek meg a szavazólapok, sőt sok helyen még szavazóhelyiségeket sem bírták normálisan kijelölni - ami hatványozottan igaz volt az ország déli részére. Néhány helyen egy időre be is fagyasztották a voksolási procedúrát. A legnagyobb gond mégis mind északon, mind délen az volt, hogy a választási névjegyzékből tömegesen hiányoztak a választók nevei. Ezekhez képest a magyar baki ártatlan ballépés volt csupán.

Mindezt másképp látja a kormányzat: az általuk gründolt Nemzeti Választási Bizottság szerint a részvétel eddig „magas volt és bátorító” (40-67 százalékos részvételre számítanak), és az erőszakos cselekedetek aránya sem volt számottevő, ami a választás-szervezők fő célja volt - hisz nem könnyű feledni az öt éve lezárult, két évtizedes észak-déli polgárháború emlékeit. A választásokat helyileg figyelő, több mint 100 civil szervezetből összeálló Tamam szerint viszont annyi a probléma, és olyan sok helyre terjed ki, hogy az egész szavazást meg kellene ismételni. A választások másik megfigyelője, a Jimmy Carter volt amerikai elnök vezette Carter Center, akik szerint bár problémák bőségesen adódnak, de választási csalás eddig nem történt. (Meg nem erősített hírek szerint néhány, halmozottan problémás választókerületben már tervezik a szavazás megismétlését).

Lehetséges kimenetel

Bárhányan is mennek el voksolni, és bármekkora is lesz a következő napok felfordulása, annyi biztos, hogy al-Basir minél nagyobb csinnadrattával fogja bejelenteni a győzelmét. Emiatt sokan az összecsapások kiújulásától tartanak - noha elég valószínűtlen, hogy a januári népszavazás előtt komolyabb „hadmozdulatok” történjenek. Azonban január után, a népszavazás kimenetelétől függetlenül egyre valószínűbb a polgárháború kiújulása - a válaszok csak azt fogják eldönteni, hogy melyik fél fogja kezdeni a konfliktust.