Holokauszt: emlékezni emberi kötelesség

Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke, a Simon Wiesenthal-díjak átadásakor azt mondta: a rendszerváltás óta soha nem volt még ennyire fontos, hogy leleplezzük "a demokrácia köntösében megjelenő újnácikat".

A Wesley János Lelkészképző Teológiai Főiskola rektora közölte: "nem jelentéktelen" törvényhozó erővé vált a szélsőjobboldali, "a náci eszméket jelvényeivel, szóhasználatával, gátlástalanságával nyíltan valló" párt. Elengedhetetlen, hogy emberségünket megőrizzük, bátrak maradjunk, és semmiféle közösséget ne vállaljunk a sötétség erőivel. Meglátása szerint sokan még mindig félvállról veszik ezt a veszélyt, mások a félelmeiket hangoztatják.

Kitért arra is, hogy a második világháború alatt hatmillió zsidó embert öltek meg, ebből mintegy 600 ezren magyarok voltak. Iványi Gábor felrótta, hogy míg a kommunizmus háromezer áldozatáról minden februárban megemlékezik a parlament, addig a holokausztról csak egyszer, 2004 áprilisában emlékezett meg az Országgyűlés.

A Simon Wiesenthal-díjakat Székely Gábor adta át, a díjazottakat Martinkovics Judit, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgató-helyettese méltatta.

A Simon Wiesenthal-díjat idén Göncz Ferenc iskolaigazgató és Winkler Barnabás építész kapta. Göncz Ferenc több előadást tartott a holokauszt történetéről. Egyik előadásának rövidített változata egy történelempedagógiai füzetben is megjelent. Ezen kívül kutatta a náci eutanázia-programot is.

Winkler Balázs húsz évig az Iparterv vállalatnál dolgozott, 2005-ben Kós Károly-díjat, 2009-ben életművéért Ybl Miklós-díjat kapott. 2008-ban adták át az általa tervezett Balfi Nemzeti Emlékhely térkompozícióját, 2009-ben pedig a budapesti Deák téren a holokauszt idején embermentő evangélikus lelkész, Sztehlo Gábor tiszteletére állított emlékművét.

A közalapítvány kuratóriuma az elismerést Simon Wiesenthalról, a 2005-ben elhunyt egykori holokauszt túlélőről nevezte el, aki életének utolsó hatvan évét a bujkáló nácik felkutatásának és igazságszolgáltatás elé állításuknak szentelte.

A díjátadás után ünnepélyes koncerttel nyílt meg a Holokauszt Emlékközpont zsinagógaépületében lévő, Weiner Leó zeneszerző életét és műveit bemutató kamarakiállítás. Emellett Késői hazatérés címmel időszaki kiállítás nyílt az üldöztetések elől külföldre menekült zsidó származású Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla és Wittmann Zsigmond képzőművész alkotásaiból.

Bajnai Gordon miniszterelnök közölte, hogy "a holokausztra, az emberiség - egyben Magyarország - történetének egyik legnagyobb tragédiájára emlékezni emberi kötelesség, emlékeztetni pedig demokratikus felelősség". A kormányfő közleményében úgy fogalmazott: "a vészkorszak számunkra nemzeti tragédia volt. Magyarok öltek magyarokat".

A miniszterelnök közlése szerint az emléknapon "sok százezer egykor élt honfitársunkat gyászoljuk, a túlélők fájdalmában osztozunk, de szembe kell néznünk a gyilkosok bűneivel is".
Mint írta, a jelenkor egyik legsúlyosabb és legszomorúbb tapasztalata pedig az, hogy újból vannak, akik az egykori gyilkos eszméket nem megtagadják, hanem követik: mások ellen uszítanak, gyűlöletet szítanak, megfélemlítenek.

Bajnai Gordon hangsúlyozta, "mindannyiunk felelőssége megakadályozni, hogy bárki újból elkövesse a múlt bűneit. Ezért nap mint nap közös erővel kell kiállni a demokratikus értékek, a szabadság, az emberi méltóság védelme mellet", a holokauszt áldozatainak emléknapján is, és "holnap, meg holnapután, a hétköznapokban is".

Mesterházy Attila szerint a holokauszt arra figyelmeztet, hova vezet a szélsőséges beszéd, a kirekesztő gondolat és az erőszakos tett, ezért minden lehetséges törvényes eszközzel küzdeni kell ezeknek a szavaknak és elveknek a terjedése, az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet minden formája ellen.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje közleményében azt írta: Magyarországon továbbra is erős a demokrácia, stabil a köztársaság, bármilyen eszközzel támadja is ezeket a szélsőjobboldal.
"Ugyanakkor rajtunk múlik, hogy így lesz-e továbbra is" - fogalmazott a politikus, hozzátéve: a demokrácia és a köztársaság erejét és stabilitását valamennyi demokratikus politikai párt, a köztársaság intézményei és minden szabadságszerető polgár közös meggyőződése alkotja és tartja fenn.

A Fidesz olyan következetes politikára készül, amelynek jóvoltából származásától és vallásától függetlenül minden magyar ember biztonságban érezheti magát Magyarországon - írta a holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából kiadott közleményében Navracsics Tibor.
Hangsúlyozta: a Fidesz a rendszerváltás óta következetesen elutasít minden olyan magatartást, amely faji, vallási alapon húz falat magyar és magyar közé. "Eltökélt szándékunk, hogy az előttünk álló időszakban e demokratikus felfogásunk tovább érvényesüljön, és olyan következetes politikát folytassunk, amely jóvoltából származásától és vallásától függetlenül minden magyar ember biztonságban érezheti magát hazánkban" - közölte a frakcióvezető.

Az Országgyűlés 2000-ben döntött arról, hogy 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.