Miénk a Mars a 2030-as években?

Obama azt is közölte: az amerikai Űrkutatási Hivatal programja keretében várakozása szerint asztronautákat lehet majd küldeni egy kisbolygóra is. "Nagy áttöréseket szeretnénk" - jelentette ki az űrközpont dolgozói előtt, és hangsúlyozta: "nálam senki nincs jobban elkötelezve az emberes űrrepülés, a világűr ember általi felfedezése iránt".

Obama a bejelentéssel részben hárítani akarta azokat a bírálatokat, amelyek kormányát érték a Holdra való visszatérés programja, a Constellation törlése miatt. A héten több neves amerikai űrhajós, köztük Neil Armstrong és Eugene Cernan - az első és eddig az utolsó ember, aki a Holdra lépett - levélben nyíltan kritizálta a döntést. A program már több mint 10 milliárd dollárjába került az országnak. Armstrong azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok elveszíti vezető szerepét az űrkutatásban.

Barack Obama azonban elavultnak nevezte a Hold-programot, közölte, hogy a költségvetés túllépte a tervezett keretet, és a végrehajtás is késésben volt. "Hogy őszinte legyek, ott már jártunk (...), a világűrben még sok felfedeznivaló van" - mondta. Kijelentette ugyanakkor, hogy abszolút mértékben elkötelezett a NASA küldetése és jövője mellett.

Obama jövőképe szerint az Egyesült Államoknak 2025-re olyan űrhajója lesz, amellyel hosszabb űrutazásokat lehet tenni, először utazhat az ember a Holdnál messzebbre. Úgy fogalmazott, az űrprogram nem fényűzés, hanem szükségszerűség az országnak.

Az Obama-kormány elképzelése szerint a Nemzetközi Űrállomásra való utazást magáncégekre támaszkodva lehet majd megoldani, a kormány csaknem 6 milliárd dollárral fogja támogatni ehhez a rakéták és űrhajók megépítését.

A Constellation programban kifejlesztett űrkapszula, az Orion - amely a Holdra szállította volna az űrhajósokat - a tervek szerint a Nemzetközi Űrállomáson fog szolgálni vészjárműként, amelyben a személyzet szükség esetén visszatérhet a Földre.