Schwajda György temetéséről később intézkednek. A művészt az önkormányzat és a színház saját halottjának tekinti.Az MTI úgy értesült, hogy Schwajda György hétfő délután a kaposvári kórházban hunyt el.

"A nemzetközi hírű drámaíró és dramaturg, a színházi élet meghatározó személyisége több évtizedes alkotó tevékenységével beírta magát a magyar színháztörténetbe. Schwajda György írói és színházigazgatói tevékenysége mellett színházépítő is volt. Az új Nemzeti Színház építését kormánybiztosként szervező igazgató nagy tervekkel látott munkához Kaposváron. Ekkor érte a halál..." - méltatta az elhunyt művészt az önkormányzat közleménye.

Schwajda György 1943. március 24-én született Budapesten. Kezdetben újságkihordással kereste kenyerét, majd volt segédmunkás, betanított nyomdász, díszletmunkás, világosító, s e rögös pályaút végén okleveles tűzoltókészülék-ellenőr lett. Első darabját Bohóc címmel 23 éves korában írta, s nyomban országos színműpályázatot nyert vele. Ennek ellenére csak négy év múlva, 1970-ben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára. 1973 és 1976 között Szolnokon, 1978-ban a budapesti Nemzeti Színházban, 1979-ben Szegeden, 1979-től Miskolcon volt dramaturg.

A művész 1985 és 1992 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatójaként, majd 1993-ban és 1994-ben a Művész Színház művészeti igazgatójaként irányította a társulatokat. 1995-től 2000 októberéig ismét a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt. Több drámát írt, közülük a Himnusz a legismertebb. 1999-től az új Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa, majd az új színház felépítésére létrejött Nemzeti Színház Részvénytársaság vezérigazgatója, s 2002 májusáig a Nemzeti Színház igazgatója volt. Schwajda György 2008 júliusától töltötte be a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói tisztét.

Fontosabb színházi munkái a Port.hu adatbázisa szerint: A cigánybáró (szövegíró), Csoda (író), Háry János (dramaturg), Himnusz (író), Egy hölgy a Maximból (író), Ludas Matyi (író), Lüszisztráté (rendező), Nagyidai cigányok (színpadra alkalmazta), A néma revolverek városa (színpadra alkalmazta), Óz, a nagy varázsló (szerző), Száz év magány (író), Szeget szeggel (átdolgozta), Üvöltő szelek (rendező), A vihar (rendező).

Íróként jegyezte az emlékezetes Legényanya című filmvígjátékot és az Indul a bakterház című tévéfilmet.