Svédországban az infarktusregiszter adatai szerint 1999 és 2003 között 21 410, nyolcvan évesnél idősebb beteg került szívroham miatt kórházba. Klas Gränsbo és munkatársai úgy látták, hogy az öregek, noha nagyobb kockázatú betegek, mint a fiatalabbak, nem kapják meg ugyanazt a bizonyítottan hatásos kezelést, mint az ifjabb korosztály.

Ebben az esetben azt vizsgálták, hogy a vérkoleszterin szintjének csökkentése hogyan befolyásolja az infarktus utáni életkilátásokat az idős emberek csoportjában. A fiatalabb betegek esetében több nagy vizsgálat bizonyította, hogy a "rossz" LDL-koleszterin csökkentése az igen hatásos sztatinkészítményekkel jelentősen növeli a túlélést.

Az adatok elemzését csaknem tizenötezer, 80 évesnél idősebb beteg kórházi zárójelentéséből végezték. A kérdés az volt, hogy a koleszterinszint csökkentése infarktus után, még ilyen idős emberek esetén is javítja-e az életkilátásokat. Korábbi vizsgálati eredmények alapján az is fölvetődött, hogy a sztatinkészítmények esetleg növelik idős emberekben a rosszindulatú daganatos betegségek kockázatát.

A koleszterin vérszintjének csökkentése jelentősen növelte szívinfarktus után a 80 évesnél idősebb betegek életkilátásait. Ez nemcsak az infarktus ismétlődése szempontjából volt egyértelműen igaz, hanem általában a szívbetegség okozta halálozás is statisztikailag értékelhető mértékben lett alacsonyabb a gyógyszer adása után.

A kutatók hangsúlyozták: semmiféle jele nem volt annak, hogy a sztatingyógyszerek növelték volna a rosszindulatú daganatos betegségek gyakoriságát.