Görögország péntek délután bejelentette a felajánlott EU és IMF hitelek lehívásának igényét. Miközben az IMF a kérelem elbírálásán rágódik, Washingtonban a G20 az egész világgazdaság sérülékenységét feszegeti.
2010. április 23. péntek 17:51 - Pásztor Balázs
Igénybe vett segítség
Miután a Moody’s hitelminősítő intézet BBB-re degradálta Görögországot, az EU pedig a bejelentett 12,7 helyett 13,6 százalékban állapította meg az ország idei költségvetési hiányát - és erősen gondolkodik, hogy hozzácsapjon-e még 0,5 százalékot - Athén összeomlott. Jorgosz Papandreu, majd fél éve hatalomra került kormányfő formálisan is megkérte pénzügyminiszterét, hogy hívja le az EU és az IMF által nemrég felajánlott 30 és 15 milliárd eurónyi, gazdaságos (5 százalékos kamatozású) hitelkeretet.
Bár az EU-s belharcok övezte hitelkeret elviekben csak vésztervként szerepelt a görög gondolkodásban - és Athén fogadkozott is, hogy lehívva soha nem lesz az összeg, csupán a pénzpiac megnyugtatására kell - most mégis hozzányúlnának a kerethez, amit sokak a vészharang megkongatásaként értelmeznek. A kormányfő szerint minderre azért volt szükség, mert a nemzetközi pénzügyi piac nem értékelte az új kormány által hozott megszorító intézkedések sokaságát, amely a tervek szerint helyrebillentette volna a kisiklott görög gazdaságot.
Annyi igaz, hogy a fent említett piac nem bízik Athénban: kifejezetten kockázatos adósnak tartja, és nem hisz abban, hogy a kölcsön adott pénzt valaha is visszaadja. Ez meglátszik a nyújtott hitelek árában is: a kibocsájtott görög államkötvények kilenc százalékot estek, és Athén csak vállalhatatlan feltételek mellett képes nemzetközi hitelhez jutni. Hitelre viszont szüksége van, hisz majd 30 milliárdnyi adósságát kell hamarosan megújítania, különben beüt az államcsőd - és az egy euroövezeti országnál beláthatatlan következményekkel járhat, az egész kontinensre nézve.
Spekulánsok is közrejátszanak
A görög államkötvények nemfizetésének lehetőségét számszerűsítő úgy nevezett CDS felár már tegnap is rekord magasságokba szökött, ami jól mutatta, hogy a piaci szereplők milyen meggyőződéssel spekuláltak Görögország fizetésképtelenségére. A jelenlegi pénzpiaci spekulációk a kialakult általános bizalmatlanságot tükrözik - vélekedett a s a berlini pénzügyminisztérium szóvivője. Ennek oka pedig az a görög kormány még nem jelezte egyértelműen, milyen intézkedésekkel akar túl lenni a válságon - tette hozzá. „A német kormány kész cselekedni, amennyiben az Európai Bizottság Görögország megsegítése mellett dönt.”
Papandreu azt is megemlítette, hogy a helyzet legfőbb oka az előző kormány, amely eltitkolta az adatokat, és tönkretette a gazdaságot. „Olyan hajót örököltünk, amelyik süllyed. Az országot megfosztották hitelességétől és presztízsétől, ami ahhoz vezetett, hogy barátaink, partnereink bizalmát is elvesztettük”.
Megfontolt döntések
A hiteleknek azonban ára is van: Mind az Európai Központi Bank (ECB), mind a tagországok, mind az IMF kemény feltételeket fog szabni a hitelért cserébe, ami alól Görögország nem húzhatja ki magát. Hogy ez pontosan milyen intézkedéseket fog takarni, azt egyenlőre nem tudni, ám sokan rebesgetnek egy újabb megszorító csomagot - amik már így is pattanásig feszítették a lakosság kedélyeit. A tüntetések nyomán Athén egyes kikötői ellehetetlenültek, és neves ókori zarándokhelyei is elzáródtak a GDP több mint tíz százalékát termelő turisták elől.
Ugyanakkor még az sem biztos, hogy Görögország leigényelheti az egyszer már megadott összeget. Míg a ECB és az IMF szakmai szempontból mérlegeli a kérdést, addig az euroövezet-beli államok szignójukkal látják el a szükséges dokumentumokat - ugyanis mind 15, eurót használó tagországnak rá kell bólintania. Csakhogy a külső hitelnyújtáshoz egyes országoknál parlamenti döntés szükséges - mint például Németországban - így annak összeülését is ki kell várni. Ugyanakkor nemzetközi szinten nincs kétség afelől, hogy Athén előbb-utóbb lehívhatja az összeget - az időpont csak a bürokrácia malmaitól függ.
G20
Miközben a görögök a német pénzügyminisztériummal karöltve azt hangoztatják, hogy ezzel a lépéssel stabilizálják az eurót, Washingtonban a G20-ak csúcstalálkozóján épp a világgazdaság instabilitása a fő téma - természetesen az athéni példából kiindulva. A világ húsz legnagyobb gazdasága elviekben a recesszió lyukait befoltozó terveiket egyeztették volna - a bankok megregulázásnak elképzeléseivel karöltve - , de a görög bejelentés hatására hamar átterelődött a téma, igaz kicsit globálisabb nézőpont szemszögéből.
A szeptemberi G20 még egyetlen szóban állapította meg a válságkezelés hatékonysági-indexét: működött. Az akkori vélemények szerint a gazdaságba öntött 5000 milliárd dollár, és az alapkamatok visszavágása megfékezte a zuhanást, és hosszútávon a gazdasági mutatókat is helyre fogja állítani. Csakhogy nem számoltak érdemben az esetenként második világháború óta nem látott magasságokba emelkedő államháztartási hiány hátrányos hatásaival, és Görögország most megmutatta, hogy annak következménye az bizony egy államcsőd is lehet - hangzott el a sokak bólogatását kiváltó okfejtés.
Így a görög gazdasági helyzet gyorsan a világgazdaság szimbólumává emelkedett. Ezt európai diplomaták meg is próbálták kihasználni, és az egység érdekében arra kérték Japánt és az Egyesült Államokat, hogy „mutassanak támogatást” Athén irányába. Görögország megmentése már csak azért is fontos lenne, mert rossz hangok szerint összeomlása után hamarosan következne Spanyolország és Portugália is, akik hasonló - igaz közel sem ennyire katasztrofális - helyzetben vannak. És ha egy dominó egyszer eldől...
