A munkanélküliség és a közadósság a legnagyobb baj

Az IMF és a Világbank, illetve a Húszak (G20) tavaszi, washingtoni tanácskozása közben rendezett sajtóértekezletén Strauss-Kahn úgy vélte, "minden pénzügyi vezető egyetért abban, hogy a kilábalás megkezdődött, de feltétlenül figyelnünk kell a különböző kockázatokra".

A vezérigazgató azt mondta, hogy a pánik, a reagálás és a megkönnyebbülés után a világgazdaság az újjáépítés szakaszába érkezett, de nagy kihívás a növekedés különbözősége a térségek között, és a legnagyobb kockázat az, hogy vajon növekszik-e a tőkeáramlás a felzárkózó gazdaságok felé.

A Görögországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról Strauss-Kahn nem nyilatkozott, mondván, hogy a tárgyalások még csak most kezdődnek. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy "a görög állampolgároknak nem kell félniük az IMF-től, azért vagyunk itt, hogy segítsünk nekik".

Az IMF vezérigazgatója elmondta, hogy általános egyetértés szerint konszenzusos és egyeztetett módon kell megreformálni a globális pénzügyi szektort, "habár nem feltétlenül pontról pontra egyformán, de olyan szabályok szerint, amelyek nem mondanak ellent egymásnak". Strauss-Kahn elismerte, hogy ez nehéz folyamat lesz, mert nem szívesen vetnek ki különadót bankjaikra azok az országok, amelyeknek a bankrendszerét nem kellett közpénzzel megmenteni, függetlenül attól, hogy az ilyen adók biztonsági ütközőt képezhetnének későbbi pénzügyi megrázkódtatások ellen. Ezt a vonakodást a vezérigazgató "rövidlátó" politikának nevezte, olyannak, amilyet az amerikai kormány és az európai kormányok is folytattak a 2007-ben kezdődött pénzügyi és bankválság előtt.