A devizahiteleknél viszont a törlesztések összege csaknem 28 milliárd forinttal meghaladta a felvett hitelek összegét, azaz ennyivel csökkent a devizahitelek állománya.

A betétállománynál fordított a helyzet: a forintbetétek állománya 131,5 milliárd forinttal csökkent, a devizabetéteké ugyanakkor 36,5 milliárd forinttal nőtt, ami összességében a betétállomány 95 milliárd forintos zsugorodását eredményezte.

A vállalatok magatartása nagyban hasonlít a háztartásokéhoz. A szezonálisan nem kiigazított adatok szerint a nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek állománya 28,3 milliárd forinttal emelkedett, míg a devizahiteleinek állománya 187,9 milliárd forinttal csökkent.

Ebben a szektorban a forintbetét állomány 56,5 milliárd forinttal csökkent, míg a devizabetét állomány 49,3 milliárd forinttal emelkedett, így összességében 7,2 milliárd forint nettó betétkivonás történt.

A háztartások által felvett forint alapú hitelek részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül 56 százalék volt márciusban (a lakáshiteleken belül 35 százalék, a szabad felhasználású hiteleken belül 61 százalék, a személyi hiteleken belül pedig 96 százalék) - áll a jegybank közleményében.

Az euróban mért átlagos hitelköltség mutató is csökkent februárról márciusra 9,1 százalékról 8,9 százalékra. Tavaly márciusban 9,5 százalék volt. A háztartások svájci frankban mért átlagos hitelköltség mutatója az utóbbi hónapokban 6,25 százalékon stagnált. Tavaly márciusban 7,6 százalékos kamatot regisztrált az MNB.