"A digitális eszközökre utalt felhasználóknak egyre nyomasztóbb terhet jelentenek a mindennapi életben jelentkező technikai malőrök és működési problémák" - olvasható az amerikai távközléstechnikai agytröszt (CEB) Harc a számítógépstressz-szindrómával című beszámolójából.

Úgy tűnik, minden kényelmi eszköznek van hátulütője. A számítógépekkel berendezett világban lehetővé vált, hogy temérdek munkafolyamat fölgyorsuljon, és számos tevékenységben elképzelhetetlen mértékben javuljon a teljesítmény. Oktatási szoftverek, tanulmányi rendszerek teszik gördülékenyebbé az iskolák működését, de az élet egyetlen területe sem nélkülözheti a számítástechnikai hátteret. Egészségügy, gazdaság, kultúra (elég, ha a könyvtári rendszerekre gondolunk), bűnüldözés, párkeresés stb.

Stressz és támasz

Elmondható, hogy minél nagyobb segítséget jelent valami az életben, annál inkább támaszkodunk rá, és annál nagyobb fenyegetettséget okoz annak az eshetősége, hogy egyszercsak elveszítjük támaszunkat. A támaszvesztés miatti aggodalom szorongáshoz vezet, mint szinte minden tartós veszélyhelyzetre adott reakció, így a digitális eszközökre utaltság nyomasztó terhe végül kórossá válhat.

Felmérésben kereste a választ egy a távközlési szektorban járatos amerikai szervezet arra, hogy a piaci versenyben működő ágazatokban mitől maradnak elégedettek a fogyasztók.

A megkérdezettek 94 százalékának életét befolyásolják jelentősen a számítógépek. Munkájukat nem végezhetik nélkülük, viszont a válaszadók kétharmada szorult már valamilyen technikai segítségre egy-egy meghibásodást követően. Ebből kitűnik, hogy nemcsak a számítógépek és az alkalmazások megbízhatatlansága generálhat stresszhelyzetett, hanem az attól való félelem is, hogy a probléma orvoslásához esetleg külső segítséget kell igénybe venni, amely segítség megérkeztéig ugyancsak várni kell. Így nemcsak a számítástechnikai eszközök megbízhatóságától, hanem azoktól a szakemberektől is függünk, akik kompetensek az egyes hibajelenségek elhárításában.

Kellemetlen függőség

Laufer László a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének tanársegédje szerint is nagyon fontos, főleg az idősebbeknél, hogy ne tegyük őket számítógép-használat közben túl gyakran más emberektől függővé  "Nem csupán olyan programokat kell írni, ahol gigabetűkkel írják a menüpontokat. A használhatósági felmérések szerint kevésbé fontos a színesség, mint az, hogy egyértelműen tudjanak dönteni" - fejtette ki a HírExtra megkeresésére.

„Nem a menüpontok száma a fontos, és nem is az, hogy milyen mélyen van egy információ a menüstruktúrában, sokkal inkább az, hogy amikor több lehetőséget felajánlunk a felhasználónak, akkor a döntés egyértelmű legyen, ne keljen azon törnie a fejét, hogy melyiket válassza - mondta Laufer László, majd hozzátette azt is, lényeges, hogy a döntések ne okozzanak erőfeszítést: „Az erőfeszítés azért probléma, mert egyrészt nem szeretjük, másrészt meg minden nem egyértelmű döntés növeli a bizonytalanságunkat. Egy kritikus szint fölötti bizonytalanság esetén nem használjuk többet az adott weblapot vagy programot.”

A felhasználóknak egyre-másra újabb kihívásoknak kell megfelelniük. Az egyre gyorsabban cserélődő programok telepítése, az eszközök beállítása, alkalmazások frissítése, a személyes adatok védelme és a mindig fenyegető vírusfertőzések okozta aggodalom, a felhasználói kudarcok és frusztráció által szült bizonytalanság mind-mind kiválthatják a számítógépstressz-szindrómát.