Angliában nem divat a koalíció
Nincs hagyománya a konzervatív-liberális koalíciónak Nagy-Britanniában, sőt általában a koalíciónak sem - mondta Egedy Gergely, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karának egyetemi tanára kedden az MTI-nek.
2010. május 11. kedd 15:13 - HírExtra
Koalíciót csak a XX. század első felében és az 1970-es évek második felében kötöttek a pártok - idézte fel.
A Munkáspárt és a Liberális Demokrata Párt közelebb áll egymáshoz politikailag, így az ő esetleges kormányzati együttműködésük kisebb súrlódással járna. Nem zárható ki ugyanakkor a konzervatív-liberális koalíció sem, David Cameron konzervatív pártvezető tett is hasonló kijelentéseket - említette meg a professzor.
Alapvető kérdésekben is eltér azonban egymástól a konzervatív és a liberális párt programja. Az egyik ilyen a választójog megítélése. A liberálisok a brit választási rendszer reformját követelik, mondván, hogy az elveszett szavazatokat nem lehet kompenzálni, emiatt torzulnak a politikai erőviszonyok. A Konzervatív Párt pedig ennek a reformnak útját akarja állni - mutatott rá Egedy Gergely.
Nagy-Britanniában pártlistára nem lehet szavazni, csak egyéni jelöltekre. Így például akár 35 százalékos támogatottsággal is parlamentbe lehet kerülni a választókerületekből, ha a másik 65 százalék úgy oszlik meg legalább két másik jelölt között. A liberálisok a parlamentben szerzett mandátumaikat tekintve nem érik el a 10 százalékot, holott a rájuk leadott voksok aránya 23 százalék körül volt a legutóbbi választáson - jegyezte meg. Ezért érdekük a liberálisoknak a választójogi reform, "politikai fegyverként pedig a Munkáspárt is bevetette", hogy támogatja ezt az elképzelést - tette hozzá.
Mint mondta, az Európai Unióval szemben szkeptikusak a konzervatívok, ők inkább egy laza szövetséget, nem szoros integrációt tartanak a továbbiakban is fontosnak. Ennek megfelelően Cameron élesen támadta a Lisszaboni Szerződést, sőt megígérte a mostani választási kampány során, hogy "a jövőben Brüsszelnek semmilyen további hatalmi jogosítványt nem adnak át úgy, hogy arról ne lenne népszavazás". Ezzel szemben a Nick Clegg által vezetett liberális demokraták az európai integrációt messzemenőkig támogatják.
További ellentétként említette a professzor a két párt között, hogy a liberálisok a bevándorlással kapcsolatban "a tágabbra nyitott kapuk politikájának hívei", a konzervatívok viszont a mostaninál szigorúbb bevándorláspolitikát szorgalmaznak. Utóbbiak azt hangoztatják, hogy a munkáspárti kormányzás alatt évente többszázezren telepedtek le Nagy-Britanniában, míg a konzervatívok idején csak tízezrek.
A konzervatívok azzal indokolják az általuk kívánt szigorításokat, hogy figyelembe kell venni a brit társadalom és gazdaság teherbíró képességét. E mögött azonban rasszista indokok nem húzódnak - hangsúlyozta Egedy Gergely.
Más témákban ugyanakkor, például gazdasági, környezetvédelmi kérdésekben meg tudnának egyezni a liberálisok és a konzervatívok - vélekedett az egyetemi tanár.
Egedy Gergely emlékeztetett arra, hogy Nick Clegg nem volt ugyan hajlandó Gordon Brown munkáspárti elnökkel tárgyalni, Brown lemondásával mégis realitássá vált az egyeztetés a liberálisok és a baloldali párt között is. Így kialakult egy olyan szituáció, hogy a liberális demokraták egyszerre tárgyalhatnak a Munkáspárttal és a konzervatívokkal is.
Felmerült a Skót Nemzeti Párt részéről, hogy csatlakozna a Munkáspárt és a Liberális Demokrata Párt tárgyalásaihoz a szilárdabb kormányzás érdekében. A hírek alapján azonban a baloldal nem igazán támogatná az úgynevezett "szivárványkoalíciót", azaz azt, hogy a kisebb pártok, mint a skótok vagy a walesiek is bekerüljenek a kormányzásba - mondta Egedy Gergely. Ha a Munkáspárt alakítana kormányt, bizonyára koalícióra lépne a liberálisokkal, mert "egyedül nagyon gyenge lenne" - összegezte a professzor.
A szakértő hozzátette: a kormányalakításnak - többek között azért, mert a briteknek nincs írott alkotmányuk - nincs törvényben szabályozott, konkrét határideje. A nyilatkozatokból azonban "a pártok vezetői felelős politikusoknak tűnnek, mert mindegyik hangsúlyozza, hogy az ország érdekében minél hamarabb dűlőre kell vinni" a kormányalakítást, ami akár néhány napon belül bekövetkezhet.
Egedy Gergely szerint az is elképzelhető, hogy egy éven belül ismét választások lesznek Nagy-Britanniában, erre volt már példa 1910-ben és 1974-ben. Ez akkor fordulhat elő, "ha egyik fél sem tud stabil többséget produkálni". A "bűvös szám" a 326, mert ennyi kellene a 650 képviselőből álló alsóházban az abszolút többséghez. Ezt viszont még egy liberális-munkáspárti együttműködéssel sem lehet megteremteni - tette hozzá.
Forrás: MTI