Gyakran hangoztatott nézet, hogy fokozódik a vak emberek többi érzékszervének az érzékenysége, így pótolják a látás hiányát. Kutatók évek óta foglalkoznak ezzel az érdekes kérdéssel. Úgy tűnik, hogy a nem látó emberek többi érzékszerve végül is nem lesz nagyobb teljesítményű, hanem megtanulják jobban használni a más úton szerzett információkat.

Az orr kiváltképp sokat segíthet nekik a tájékozódásban. Néhány éve Amy Johnston és munkatársai Ausztráliában mintegy ezer férfit és nőt vizsgált érzékszervi képességeik szempontjából. Azt találták, hogy az életkor előrehaladtával a fül érzékenysége törvényszerűen romlik, de az egészséges emberek még öreg korukban is jól megkülönböztetik a különböző illatokat, szagokat.

A jó szaglás viszont csak jó egészség esetén marad meg: aki gyakran volt náthás vagy sokat szedett mindenféle gyógyszert, annak az orra már nem képes megkülönböztetni a különböző illatszereket. Ugyanez érvényes a dohányosokra is, a cigarettát kedvelők orrának érzékenysége hamar elromlik.

Most Mathilde Beaulieu-Lefebvre Kanadában foglalkozik a vakok orrának képességeivel. Kutatásának első részében 25 önként jelentkezőt vizsgált, akik közül 11 vakon született. Először 16 illatszert kellett megkülönböztetniük egymástól, később három illat összehasonlító tanulmányozása volt a feladatuk.

A kutatást vezető Maurice Ptito közlése szerint a folyamatban lévő tanulmány abban különbözik a korábbiaktól, hogy a legkorszerűbb képalkotó módszerekkel is vizsgálják a vak emberek agyának működését. Ezek a mérések eddig azt igazolták, hogy a vakok szimatolás közben jobban használják agykérgük szaglásra specializálódott területét, mint a látók.

Akik nem látnak, azok a szagok elemzése közben az agynak azokat a részeit is használják, amely ép érzékszervű embereknél nézés közben válnak aktívvá. "Úgy tűnik, hogy a vak emberek agyában ezek a területek átszerveződnek - írta Ptito. - Ez nem azt jelenti, hogy az agynak ezek a részei átépülnek, hanem azt, hogy más tevékenységre válnak alkalmassá".