Balázs Péter taktikai tanácsai

A budapesti szlovák nagykövet hazahívásával kapcsolatban Balázs az MTI-nek adott interjújában úgy fogalmazott: a hazahívás diplomáciai jelzés, "az aggodalom" kifejezése. Azaz egy kormány bonyolult helyzetben a hazahívott nagykövetet is bevonja a helyzet megoldásába, és jelzést is küld a külvilágnak - ahogyan ez most történt. Hozzáfűzte azonban: "nemhogy az elmúlt egy évben nem került sor ilyesmire, de a kollégáim azt mondják, hogy hosszabb időszakban sem emlékeznek ilyenre".

A külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy egy hónap múlva parlamenti választások lesznek Szlovákiában, és úgy vélte, lehet, hogy a kérdéskör napirendre kerülésének a kárvallottja a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártja lesz. A szerinte rossz időzítés Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja malmára hajtja a vizet. "A törvény alapvető irányával egyetértek, de a valóra váltását úgy képzeltem volna el, hogy egy igen erős többséggel hatalomra került kormány megtalálja a módját, hogy a hét szomszédos országban először az ottani kisebbségi magyarok szervezeteivel, majd ezt követően az illető ország kormányával végigkonzultálja - akár kétoldalúan, akár közösen, és utána dönt arról, hogy mikor, miképpen valósítsa meg. Lehet, hogy most ez a sietség az ügy érdeme ellen fog hatni. Taktikailag célszerű lett volna megvárni a június 12-i szlovák választásokat, mert így könnyű témát szolgált fel a szlovákiai kampány számára" - fejtette ki.

A konfliktusokkal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy azok 1990 előtt nagy rendszerközi összeütközésekbe voltak beágyazva. Magyarországnak nem voltak saját nemzetközi konfliktusai, tehát több diplomatanemzedék nőtt fel úgy, hogy nem szagolt puskaport, nem kellett konfliktust kezelnie. Volt a Varsói Szerződés és a NATO közötti ellentét, vagy kivont karddal küzdöttek a diszkriminációmentességért, ám ezek rendszerek konfliktusai voltak, nem pedig testközeliek. "A különbség olyasmi, mint a tenisz és a birkózás között: lehet átütni a labdákat a pályára kis fehér nadrágban, és lehet szorongatni a másik izzadt testét, és nyomkodni egymást ide-oda.

De a helyzet ennél még bonyolultabb, mert a rendszerváltozásokat kísérő állambomlási folyamatban nagyon durva konfliktusok jöttek a napvilágra, egész a gyilkos háborúkig. Szerencsére nekünk ilyen öldöklő konfliktusban nem volt részünk. Ma elmondható, hogy konfliktusunk egyedül Szlovákiával van. Sokkal érzékenyebb olyasmire, amelyekre más országok ügyet sem vetnek. Irredenta vagy annak vélt hangok más országoknál is okozhatnának ilyen reakciókat, de nem foglalkoznak velük. Ez egy éles konfliktus, amelyet ráadásul egy baráttal kell megvívni, aki NATO-szövetséges, EU-tag, miközben a partnereink, például az EU-tagok már a konfliktus tényét sem tudják elfogadni, már az is visszatetszést kelt" - hívta fel a figyelmet a külügyminiszter.

Ennek látható jeleivel kapcsolatban kiemelte: az első jel az volt, hogy nagy érdeklődés övezte a kérdéskört, különösen Sólyom László köztársasági elnök tervezett szlovákiai látogatása idején. Kifejtette, "jó páran felajánlották, hogy közvetítenek, így például Ausztria, Svédország és mások". De nem fogadták el a közvetítést, mert "a szlovák külügyminiszterrel azt mondtuk, hogy meg tudjuk mi ezt magunk is oldani - ha akarjuk. Ugyanakkor a nemzetközi szervezetek közvetítését, az EBESZ, vagy az Európa Tanács segítségét viszont mi igényeltük, mert azt gondoltuk, hogy az erre szakosodott szakértők, szervezetek, mint például az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa általános normákat képviselnek, és ők bizonyára tudnak segíteni". Felhívta a figyelmet arra, hogy Brüsszel kerüli az ilyesfajta konfliktusokat, "és nem száll be". Emlékeztetett arra, hogy a magyar köztársasági elnökkel kapcsolatos szlovák eljárás miatt Magyarország panasszal élt a schengeni szerződés megsértése miatt, mert a szlovák lépés uniós alapjogot sértett. Budapest kérte Brüsszelt, hogy forduljon az Európai Bírósághoz. Elmondta, hogy az EB nyitott is volt a magyar panasz befogadására.

A külügyminiszter utalt arra, Brüsszelben "mindig és minden alkalommal megkérdezik, hogy ezt a problémakört nem lehetne-e kétoldalúan, békésen elintézni. És, ha erre azt mondjuk, hogy nem, akkor ott van a közösségi jog, az eljárások rendje, és azt elfogadják. Most a legjobb úton haladunk, hogy ennek a végére járjunk". Balász Péter nem tartotta kizártnak, hogy ez néhány évig is eltarthat. Mint mondta: ez egy ilyen szervezet. Ugyanakkor, "ha egy fogyasztóvédelmi probléma merül fel, például egy gyerekjátékon mérgező festék van, 24 óra alatt le lehet állítani az egész unióban annak a játéknak a forgalmazását..."