Különvéleménnyel, módosítvánnyal indul az alakuló ülés
Péntek délelőtt a parlamenti pártok várhatóan aláírják az Országgyűlés megalakulásához kapcsolódó politikai nyilatkozatot.
2010. május 14. péntek 07:25 - HírExtra
Mesterházy Attila frakcióvezető a képviselőcsoport több mint ötórás ülése után tartott sajtótájékoztatóján ismertette a különvéleményük tartalmát. Ezek között szerepel: az MSZP nem fogadja el, hogy a Jobbik bármilyen szerepet kapjon a nemzetbiztonsági bizottságban, és változatlanul azt tartja helyesnek, hogy a frakcióknak legyen joga vitanapot kezdeményezni, vizsgálóbizottságot létrehozni, indítványaikat a parlament plenáris ülésén a közvéleménnyel megismertetni.
A különvéleményben az MSZP azt is rögzíti: azt várja Schmitt Pál leendő házelnöktől, hogy - mivel a házszabály szerint a bizottságok elnökére, alelnökeire, tagjaira az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot -, indítványával rendezze a vitatott kérdéseket. Mesterházy Attila kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden bizottságba delegálnak tagokat, de az elnöki és alelnöki posztok betöltéséről csak annak ismeretében döntenek, hogy az Országgyűlés többsége milyen döntést hoz a bizottsági struktúráról az alakuló ülésen.
Mesterházy Attila ezután csütörtökön este közölte az MTI-vel, hogy módosító indítványt nyújtott be a politikai megállapodáshoz. A módosítás lényege: a függelék tartalmát azzal a kitétellel fogadják csak el, hogy ha a parlament nemzetbiztonsági bizottságában a Jobbik sem elnöki, sem alelnöki, sem bizottsági tagsági helyet nem kap.
A módosításból fakadó következmények megoldására a házszabály ad lehetőséget az Országgyűlés leendő elnökének és a kormányzó többségnek - ismertette. A szocialista frakcióvezető elmondta, a kezdeményezésükről az Országgyűlés vezetésén keresztül értesült a többi frakció is.
A törvények szerint minden frakció részt vesz az Országgyűlés minden bizottságának munkájában, így a Jobbik is - reagált Balsai István (Fidesz), az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság leendő vezetője az MSZP által a politikai megállapodáshoz csatolandó különvéleményre.
Hozzátette: ha az ellenzéki pártok megállapodása alapján nem a Jobbik adná a nemzetbiztonsági bizottság elnökét, bizottsági tagot akkor is delegálna.
Felhívta a figyelmet, hogy e bizottságnak a törvény szerint ellenzéki elnöke van, az ellenzéki pártokra volt bízva, hogy a hat felajánlott bizottság közül melyiket ki vezesse. Ez ügyben "semmiféle presszió, befolyás nem történt" - fogalmazott.
Az alkotmányügyi bizottság leendő vezetője kifejtette: a nemzetbiztonsági bizottság elnökének ugyanannyi joga van, mint a tagjainak, azzal a különbséggel, hogy összehívja a bizottság ülését.
Nem értem a problémát és a különvéleményt sem - tette hozzá.
A Jobbik nem kívánja feladni a parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetését, a párt ragaszkodik az ellenzéki frakciók kedden született szóbeli döntéséhez - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón.
Vona Gábor úgy fogalmazott, ha a többi frakció a tárgyalások újranyitása mellett döntene, és azt kérnék a Jobbiktól, hogy mondjon le a nemzetbiztonsági bizottság vezetéséről, akkor pártja az LMP-től a fenntartható fejlődés, míg az MSZP-től a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöki székét kérné.
Vona Gábor szerint az MSZP és az LMP a tárgyalások újranyitásának ötletével elismerte, hogy a Jobbik sikeresen dolgozott a parlamenti bizottsági tisztségviselőkről szóló egyeztetésen.
Az LMP még szerdán közölte, hogy a parlament megalakulását követően kezdeményezik a nemzetbiztonsági törvény módosítását.
Schiffer András frakcióvezető azt mondta, szeretnék elérni, hogy ha bármely párt, annak egy képviselője vagy kapcsolatrendszere után a titkosszolgálatok vizsgálódnak, akkor az adott pártnak a nemzetbiztonsági bizottságba delegált tagja erről ne kaphasson információt.
Schiffer András hangsúlyozta, hogy ez "nem egy Lex Jobbik", mert más pártok is érintettek lehetnek. Hozzátette, hogy emellett viszont az LMP aggódik amiatt, hogy a Jobbik vezetheti a bizottságot.
Az LMP csütörtöki közleményéből az is kiderült, hogy a párt egy olyan záradékot csatolna a parlamenti struktúráról szóló megállapodáshoz, amely rögzíti: a Nemzetbiztonsági Bizottság Jobbikhoz kerüléséért az MSZP-t terheli a felelősség.