Több ezerre tehető azoknak a száma, akiket a tavalyi viharok után nem fizettek ki a biztosítók, noha volt biztosításuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szerződést kötők nem járnak el körültekintően akkor, amikor aláírják a megállapodást – közölte Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és marketing igazgatója.

Például a házak tetejét megrongáló viharok esetén igényelt kártérítésnél a szereződésekben gyakran az szerepel, hogy csak akkor fizet a biztosító, ha az egész tetető megsemmisül, ám a kisebb sérülésekre nem terjed ki a biztosítás. Így akár az is előfordulhat, hogy a tető ötven százaléka is megsemmisül, mégsem fizet a szolgáltató - hívja fel az érintettek figyelmét az alkuszcég.

Sokan nem tudják azt sem, hogy viharkár címén többnyire csak a 90 kilométeresnél nagyobb szélben megrongálódott tetőkre fizet a biztosító. Ezért hoppon maradnak azok is, akik hagyják, hogy a szerkezet leamortizálódjon, arra számítva, hogy majd megbontja egy kisebb vihar, s a biztosítási díjból helyrehozzák.

Németh Péter úgy véli, hogy a megváltozott klimatikus viszonyok miatt érdemes minden lakástulajdonosnak egy biztosítási szakemberrel közösen átnézni a már meglévő szerződést.

Erre már csak azért is szükség lehet, mert az utóbbi néhány évben, az esők következtében több mint háromszorosára nőtt a felhőszakadáskárokkal, s ötven százalékkal emelkedett a beázásokkal kapcsolatos lakásbiztosítási kifizetések száma. A felhőszakadásokból eredő kár után a vihar és a villámcsapások okozta rongálódás vált a leggyakoribbá, ám ezekre egy rosszul megkötött biztosítás csak részlegesen terjed ki - emlékeztetett a szakember.