Az oktatásnak vannak olyan központi kérdései, amit feltétlenül meg kell oldanunk, ehhez eljött a cselekvés ideje. "Elég stratégia készült már, elég sok gondolatot megbeszéltünk már ezen a területen, cselekvésre van szükség" - fogalmazott a négytagú, szakértőkből álló Bölcsek Tanácsa által készített Szárny és teher című könyvhöz kapcsolódó konferencián.

Az oktatás hálózatát jól kell ismerni, a megfelelő pontjain hatékonyan kell tudni beavatkozni, és "akiknek ez a felelőssége, azoknak ezt a beavatkozást a lehető leggyorsabban meg kell tenniük" - mondta Pálinkás József.

Az MTA elnöke örömét fejezte ki, hogy az oktatás ügye "párbeszéd, közbeszéd tárgya lett", és sokan követik figyelemmel a csütörtöki konferenciát nem csak a helyszínen, hanem a képernyők előtt is. Ehhez döntően hozzájárult Sólyom László köztársasági elnök azzal, hogy létrehozta a Bölcsek Tanácsát, és lehetőséget adott arra, hogy ez a szervezet megírja a Szárny és teher című kötetet.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy az oktatással kapcsolatos elemzések "sok szép és jobbító gondolatot" tartalmaznak, a stratégiák mögött azonban sokszor lobbiérdekek állnak. "Ezért fontos, hogy létrejöjjön egy széles körű, őszinte, elfogulatlan közbeszéd és párbeszéd" - tette hozzá.

Meglátása szerint az oktatás kérdését teljes komplexitásában kell nézni, és a csütörtöki konferenciának, ahogy a korábban már megjelent nagy sikert arató könyvnek is, az ehhez kapcsolódó vitát kell megindítania.

Az MTA elnöke annak a kívánságának is hangot adott, hogy "ennek a tanácskozásnak az eredményei a lehető leghamarabb jelenjenek meg a Magyar Köztársaság oktatási gyakorlatában".

A Bölcsek Tanácsa 2008. november 25-én jött létre Sólyom László kezdeményezésére, tagjai: Csermely Péter orvosprofesszor, Fodor István villamosmérnök, Eva Joly jogász és Lámfalussy Sándor közgazdász.

A testület által írt Szárny és teher című kötet ajánlásokat fogalmaz meg többek között az oktatás témájában. Ebben egyebek mellett azt írták, hogy meg kell erősíteni a pedagógusok értékőrző, értékközvetítő szerepét, hosszú távú, stabil, kiszámítható oktatási stratégiára van szükség, illetve a pedagógus hivatást ismét társadalmi megbecsülésnek kell öveznie.

Sólyom: minden pénzt megér a jó oktatás

Semmilyen kiadást nem szabad sajnálni az oktatás teljes rendszerének újjáépítésére; ebben nyilvánulhat meg egyértelműen a kormányzat elszántsága, hogy valóban rendbe akarja hozni az oktatásügyet - mondta Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön egy konferencián Budapesten.

Az államfő a Hogyan lehet a felívelést segítő szárny az oktatás? című tanácskozáson elmondott megnyitó beszédében arról is szólt: mindig támogatta a kistelepüléseket "abban a harcukban, hogy megtarthassák saját iskoláikat". Kifejezte azon reményét, hogy ez a törekvés "meghallgatásra talál".

Sólyom László azt is hangsúlyozta, hogy "a cigányság integrációjának az iskola az útja".
A köztársasági elnök rámutatott arra: a legsürgetőbb a kormányzati struktúra átszervezése idején az, hogy "legyenek figyelemmel az oktatás- és nevelésügy egységes rendszer voltára, azaz egy kézben maradjon a nevelésügy a bölcsődétől a doktori iskoláig, a szakmunkásképzéstől a felnőttoktatásig".

A Szárny és teher című, az oktatás jövőjéről szóló kötet kapcsán arról is beszélt, hogy az új kormány az oktatási stratégiája kialakításakor a várakozások szerint támaszkodni fog a szakma és az érdekeltek véleményére.

A Bölcsek Tanácsa négytagú szakértői testülete által kidolgozott tanulmányhoz kapcsolódó konferencia az államfő szerint azért is fontos, mert a legszélesebb nyilvánosság előtt teszi ismertté a kötet módszereit. Úgy fogalmazott: a szakértői anyag "valóban oda akar eljutni, hogy a nevelésügy alapja az egész nemzet elhatározása legyen".

Mint mondta, a könyv hosszú távú és átfogó terveket közöl, s benne "mindig lehet tudni az egyes konkrét lépések helyét". A köztársasági elnök azt is megemlítette, hogy a kiadvány "konszenzusképes elképzelést tartalmaz", azt "világos értékrend és világos cél tartja egyben, és teszi következetessé".

Sólyom László a kötetről szólva megjegyezte: az olyan iskolát szeretne, amelyben harmonikus és boldog emberek nőnek fel. A kötet egyúttal a pedagógus személyiségére helyezi a hangsúlyt.