Sok más, évtizedek óta halogatott problémával együtt a romák integrációjának feladata is a Fidesz nyakába szakadt. Látható, hogy a jobbközép párt élni szeretne a kétharmaddal, a szándék megvan a változtatásokhoz. A meghirdetett, fontos nemzeti ügyek körül csapott felhajtásból és csinnadrattából viszont nem jutott a cigányságnak, noha a romakérdés közvetlenül kapcsolódik a konzultációt is kapott öt ügyből legalább kettőhöz.

Járkálj csak, halálraítélt

„A cigány önkormányzaton belül mi nem tudunk rendet tenni, ezt a romáknak kell megoldani” – mondta Orbán Viktor az ózdi, közbiztonsággal kapcsolatos nemzeti konzultáción. A közbiztonsági helyzet kezeléséhez különösen fontos az aktív cigánypolitika, bár ezt Ózdon mindenki elhallgatta. A két megszólaltatott roma tisztségviselőből egy teljesen unalmas volt, egy enyhén a politikailag korrekt irányvonal felé tendált, emellett volt egy cigányozó vajda, akit a nettó rasszista felszólalásáért a konzultáció egyetlen vastapsában részesítettek (tudósításunkat a konzultációról itt olvashatja).

Eleve kérdés, hogy miért nem szeretne majd az új kormány aktívabban „jelen lenni” a roma közösségekben, de az a tény, hogy a Fidesz konzultációjának díszcigánya egy olyan roma lett, aki egy feudális maradványtisztségre hivatkozva közszerepel, legalábbis taszító.

Orbán szintén Ózdon közölte, hogy az egyházak bevonásával szeretnének a romakérdésben cselekedni, ezzel kapcsolatban érdekes adalék, hogy Balog Zoltán leendő romaügyi államtitkár is egyházi háttérrel rendelkezik. Az egyház-vajda kombó akár működhet is, de így ránézésre a tizenhetedik századot idéző felállás arra utal, hogy a Fidesznek fogalma sincs arról, hogy 2010-ben hogy kommunikálhatna közvetlenül a többségi társadalom irányító elitje a cigánysággal.

Ó, régi börtönök

A Fidesz passzív és áttétes romapolitikáját valószínűsítik a kimondatlanul is a cigánykérdéshez kapcsolódó friss törvényjavaslatok is. Ilyenek például a rendfenntartás törvényi hátterét módosító javaslatok, amelyek masszív, azonnali és elkerülhetetlenül lesújtó rendőri és igazságügyi erőket szabadítanak rá a piti tolvajokra is. Ennek a rendszernek az elrettentő ereje akkor racionalizálódhat, akkor lehet hasznos, ha a mélyszegénységben élő többségiek és cigányok előtt akad más út is, mint a bűnözés.

Matolcsy György szerint a közmunkaprogramok átalakíthatók úgy, hogy a jelenlegi árokparti kaszálásnál értelmesebb célokat magában hordó mezőgazdasági és építőipari munkák jutnának a cigányoknak és a szakképzetlen munkaerőnek. A lehetőségeket és az ezzel kapcsolatos szándékot szintén Ózdon láthattuk megkérdőjeleződni.

Egy Balogh Artúr nevű, politológia szakot végzett roma fiatalember, a konzultáció egyetlen „külsős” hozzászólójaként kikérte magának, hogy a cigányok csak árokásásra és hasonlókra lennének jók. Erre a másik fél részéről a vajda egy tanácsadója (!) válaszolt, miszerint a cigányoknak minden munkának örülniük kell, mire a fideszes konzultáció meghívottjai elégedetten bólogatni kezdtek. Ettől függetlenül lehet, hogy lesz működő gazdasági kiegészítése a közrendi intézkedéseknek, de ezt – és a siker esélyét - még nem ismerjük.

Hasonlóan féloldalas javaslat a családi pótlék feltételeire vonatkozó ötlet: a gyerekek után járó pótlék bizonyos számú igazolatlan iskolai óra felett természetben jönne. Ez így önmagában nem biztos, hogy megáll, Herczog Mária, gyermekvédelemmel foglalkozó szociológus egyenesen azt nyilatkozta nekünk, hogy „ennek így semmi értelme nincsen” (a témáról bővebben itt olvashat).

Erőltetett menet

Látni kell azonban azt is, hogy a Fidesz, akármilyen távolságtartással és áttétesen kezeli is a kérdést, igenis fontosnak tartja a romaintegrácó ügyét. Erre több szimbolikus gesztus utalt az elmúlt években, és mostanában is.

Farkas Flórián és a Lungo Drom, akármennyire is hiteltelen a cigányság ügyének zászlóvivőjeként, a Fidesznek köszönhetően kap teret. Jelen állás szerint pedig Magyarországról egyedül a Fidesz delegál roma származású képviselőt, Járóka Líviát az Európai Parlamentbe. A Fidesz mostani alkotmánymódosító terve, amelyben szerepel a kisebbségek stabil parlamenti képviselete is, hasonlóan fontos gesztus.

A végére hagytuk a közelmúlt egyetlen olyan fideszes húzását, ami legalább megpróbálja figyelembe venni a cigányság szociokulturális valóságát, a szegénységben élő romák gondolkodásmódját. A nyolc általános elvégzéséhez kötött jogosítványszerzésre vonatkozó friss fideszes javaslat arra apellál, hogy a társadalom alsóbbik felén státuszszimbólumnak számít ’az’ autó birtoklása, a legszegényebb roma (és nem roma) fiatalok tehát motiváltak lesznek arra, hogy legalább minimális iskolázottságot szerezzenek.