A gyermekkultúra támogatását sürgetik az írók

Az Olvasás párharcai című, a harmadik évezred eleji olvasási szokásokról rendezett konferencia zárásaként elfogadott javaslat szerint a kulturális mecenatúrában meg kellene határozni egy "gyermekkontingenst". Ez - mint a javaslatot szövegező Rigó Béla, a Kincskereső című folyóirat főszerkesztője elmondta - nem igényelne többletforrást, csak "a gyerekeknek adna a támogatásokban biztos helyet".

A tanácskozáson Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke és Nagy Attila olvasáskutató, a Magyar Olvasástársaság elnöke is "ezer sebből vérzőnek" nevezte a kortárs magyar művek kiadását támogató Márai-programot, mert nem szerepel benne a gyermekkultúra támogatása.

Vasy Géza vitaindítójában felvetette: át kellene gondolni a lap- és könyvkiadás, illetve a kereskedelem helyzetét, mert most szinte mindent a piac dönt el. A szövetség elnöke szerint az új olvasóközönség felneveléséhez a gyermekirodalmi lapokat nagy példányszámúvá kellene fejleszteni, és létrehozni egy ifjúsági művészeti, irodalmi folyóiratot is.

Rigó Béla az MTI-nek nyilatkozva úgy jellemezte a jelenlegi helyzetet, hogy a magyar gyermekirodalom elvesztette a biztos megjelenést nyújtó gyermekfilmhátteret, és erős nemzetközi konkurenciát kapott, hiszen olcsóbb lefordítani egy könyvet, mint a hazait előállítani.

A konferencián Péterfy Gergely író az egyik legnagyobb problémának azt nevezte, hogy az új médiumok idegenek, nehezen használhatók a szerzők számára. Az író egy olyan internetes közösségi oldal létrehozását javasolta, amely a Facebookhoz, Twitterhez hasonló szolgáltatásokat nyújtana a felhasználóknak, egyben tartalomszűrésre is lehetőséget adna.

Sándor Csilla, a Csodaceruza című folyóirat főszerkesztője egy gyermekkönyvintézet korábban megfogalmazott elképzelését ismertette: az intézmény többek között könyvajánlókat juttatna el a kultúraközvetítőkhöz, gyermekirodalmi adatbázist működtetne és kutatásokat végezne.

A tanácskozás ajánlása leszögezi, hogy a gyermekkultúra hazai megbecsülése messze a fejlettebb nyugati országok szintje alatt áll, ami nem elsősorban a könyvkiadásban tükröződik, hanem az irodalom alkalmazott területein. A hazai gyermekirodalom az új kultúraközvetítő csatornák kihasználásában is elmarad az irigyelt nyugat-európai mintáktól: a nyomtatott kulturális gyermeksajtó példányszáma rohamosan csökken, az elektronikus sajtó pedig nem tudja átvenni a helyét - olvasható a dokumentumban.