Sajtóhírek szerint egy helyben toporog a Tisza szabályozását célzó Vásárhelyi-terv. Ez azonban nem egészen így van. A gátépítés ugyan nem dübörög vésztempóban, de szerencsére a toporgásnál több történik a tiszai víztározók építésében.
2010. május 28. péntek 07:49 - Páczai Tamás
Mi nem történt?
Az elmúlt hetek csapadékban, árvízben és belvízben bővelkedő időjárása után (közben) joggal vetődik fel sokakban a kérdés: hol tart ma a Tisza és mellékfolyóinak
szabályozása?
Hamar eszünkbe jut a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, amelyet a magyar kormány 2003. február 23-án fogadott el, szolnoki kihelyezett kormányülésén. A 2004-2007 között megvalósuló első ütemre 130 milliárd forintot szántak a honatyák, a Tisza teljes körű mederrendezése mellett 6 víztározó építését tervezték be 2007 év végéig. Mindezekből azonban 2010-ig nagyon kevés valósult meg. A 6 víztározóból csak a
Cigánd-Tiszakarádi, illetve a Tiszaroffi árapasztó tározó készült el, ezek is 1 éves késéssel az első ütemtervhez képest, 2008-ban.
Csordogál
Toporgás helyett tehát csordogál a Vásárhelyi-terv végrehajtása. Azóta ugyan megkezdődött a Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági tározó építése, de ezek alapkövét 2009 szeptemberében rakták le, az azóta eltelt időben pedig érdemi munkáról nem beszélhetünk. A közelmúlt "örvendetes" hírei közé tartozik, hogy 2009. december 15-én újabb két nagyprojekt támogatásáról döntött a kormány: A „Tisza hullámtér - nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon”, illetve a „Beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között” című projektek 18,5 milliárd forintból valósulhatnak meg.
A fejlesztésekre előirányzott összegről a 2010-es költségvetésben
egy forint sem található, azonban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében valószínűleg EU-s pályázatok alapjaiból teremtik elő a költségek fedezéséül szolgáló összeget.
Jól látható, hogy a 2007-ig tervezett elképzelések határideje is "nagyon kitolódott". Mondhatni a végtelenségig, de legyünk optimisták, tettre kész kétharmados kormány veszi kezébe a Tisza folyó ügyeit is.
Tisz(t)a víz
A Vásárhelyi-tervről
A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) másfél millió ember árvízi biztonságát növeli a Tisza-völgyben. A VVT részeként fejlesztik a már üzemelő árvízvédelmi létesítményeket, például megerősítik és magasítják a töltéseket, felújítják a zsilipeket, javítják a nagyvízi meder vízszállító képességét, hogy az ár könnyebben levonuljon, az árhullám levonulásakor pedig a többlet vízmennyiséget a folyó mentén épített tározórendszerbe eresztik, ezekből 2013-ig összesen 6 tározó készül el. Már megépült a Cigánd-Tiszakarádi, illetve a Tiszaroffi árapasztó tározó, és megkezdődött a Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági tározó építése is. A 6 tározóval és a legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal a Tisza teljes hosszán 50-60 cm-rel lesz csökkenthető a vízszint. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2007-2013 között mintegy 150 milliárd forint áll rendelkezésre árvízvédelmi fejlesztésekre, ebből 110 Mrd a VTT-re.
Forrás: agroinform.com, 2009
Szeretnénk Tisz(t)a vizet önteni a Vásárhelyi-terv nyúlós poharába, ezért a HírExtra megkereste
Simonfai György Környezetvédelmi, vízügyi és igazságügyi szakértőt, aki részt vett a "Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése" kormányprogram környezet és természetvédelmi részeinek megalapozásában, 2002-ben.
Miért lassult be a Vásárhelyi-terv?
A Vásárhelyi terv vízgazdálkodási célja, hogy a 4-8-12 évenként lefolyó árvizek csúcsait visszatartsa, a tározók célja pedig a tavaszi árvizek visszatartása egy szárazabb nyári időszakra. De a társadalomnak más igényei is vannak: az érintett települések joggal várják el a térségi fejlesztést, ami legfőképpen út és csatornafejlesztést jelent.
A Vásárhelyi-terv azzal, hogy térségfejlesztési tervvé is alakult egyben, sokkal nagyobb kiadásokat igényelt, ezt az ország nem tudja abban a tempóban fizetni, amit eredetileg csak az árvízvédelmi ütemtervben megfogalmaztak.
Jól gondoljuk, hogy a Vásárhelyi-terv a vízgazdálkodással párhuzamosan egy térségfejlesztési terv is egyben?
A Vásárhelyi-terv csak a vízgazdálkodásról szól, de egy térségfejlesztési tervet kapcsoltak hozzá és ezzel a dolog teljesen lelassult. A csatornázást például más programokon keresztül is lehet finanszírozni, a Nemzeti Fejlesztési Terv KEOP-programja nagymértékben EU-s pénzekből támogatja a települések csatornázását. Azonban a települések úgy gondolták, hogy a Vásárhelyi-tervhez kapcsolódóan hamarabb és több pénzhez lehet jutni, így betették céljaikat a tervbe, hátráltatva a vízgazdálkodási célok elérését.
Hosszabb távon mennyire képzelhető el, hogy a vízgazdálkodási terv eredményeként valamennyire visszaáll a Tisza folyó környezete a szabályozás előtti halban, vadban és madárvilágban igen gazdag vízi élőhellyé? Tekintve a mostanában egyre népszerűbb ökoturizmust, valamint az egészséges táplálkozás nyersanyagigényeit a jövőben ennek gazdasági haszna is lehet.
Az elkövetkezendő évek során bent lehet tartani a vizet a megépülő zsilipes tározókban, ezért a vizes helyekre jellemző élővilág alakulhat ki éveken belül a tározók környezetében. Az új élővilág egyben más gazdálkodási lehetőségeket is ad azon kívül, hogy az egyre szárazodó időjárás helyre tud billenni, ugyanis a mikroklíma nedvesebb lesz a környéken.
Úgy gondolom, hogy a kisebb értékű földek - amelyek így víz alá kerülnek- más hasznosítási lehetőséggel több gazdasági hasznot rejthetnek magukban.
Most árvízvédelmi célú a gondolkozás és a tervezés. Megépítjük a tározókat, aztán évtizedeken keresztül tapasztalatokat fogunk szerezni.
Nem lehet összekötni a gazdasági tervezést a vízvédelmivel?
Petőfi Sándor: A tisza
Pár nap mulva fél szendergésemből
Félrevert harang zugása vert föl.
Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.
Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!
(részlet)
Ez így van megcsinálva. Eredetileg volt olyan elképzelés, hogy zsilipek nélkül valósítják meg az árvízvédelmet, ugyanis az a megoldás sokkal olcsóbb, hogy az árvíz levonulása után felrobbantják a gátat, később pedig visszaépítik. De az olcsó megoldással a gazdasági lehetőségek elvesztek volna.
Most lesznek zsilipek. A szabályozott bevezetés-szabályozott kivezetés rendszere lehetőséget ad arra, hogy a külső területen gazdálkodás valósuljon meg. Most az árvíz levezetéséhez szükséges mennyiségű tározó épül, de ha ezek beválnak a gazdálkodás szempontjából is, akkor
természeten üzleti célból is lehet ilyeneket létesíteni. Valószínűleg ez a jövő útja a térségben.
Mi a Vásárhelyi-terv jövője?
Amikor árvíz van és szakad a gát, akkor a honatyák mindig megszavazzák a szükséges anyagi forrásokat. Amikor nincs baj, akkor pedig tologatják. Most gazdasági válság van, így inkább enni adnak az embereknek és ahonnan csak lehet, elveszik a pénzt. Be kell látni, hogy azért van az országgyűlés, hogy mindig a legszükségesebb helyre rakja a pénzt. De lehet, hogy ez csúnyán visszaüt és jön egy árvíz.
Éppen ezért elképzelhető az, ha a Vásárhelyi-terv a 2004-ben kitűzött ütem szerint haladt volna, akkor az árvízveszély és költségvonzatainak jelentős csökkenése mellett már a gazdasági haszna is érezhető lenne a nagyszabású vállalkozásnak.
Itt az új kormány, az új gondolkodás. Lehet, hogy átértékelik a helyzetet. A politikusok döntése is attól függ, hogy a gazdasági válság hatásai hogyan jelentkeznek a világban; nem könnyű dolog ez.
Megértem azokat is, akik elveszik a pénzt a Vásárhelyi-tervtől, de mi vízügyesek állandóan azt mondjuk, hogy tessék megcsinálni, mert előbb-utóbb baj lesz. Az árvízi szintek növekednek és gyakoribbá válnak.
Minket vízügyeseket azért tartanak, hogy ezeket mondjuk. Aztán ha nem csinálják meg, akkor mi nagyon sajnáljuk.