Mi a helyzet a Balatonon? Tényleg több a magyar turista? Hová tűntek a németek, illetve jönnek-e más országokból? A családosoknak vagy a fiatal, mulatni vágyóknak kedvez inkább a magyar tenger?
2010. május 30. vasárnap 16:11 - Gyülvészi András
A HírExtra kérdéseire Dani Barbara a magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketingigazgatóság igazgatója válaszolt.
Változott a válság hatására a Balatonra érkező turisták összetétele? Nőtt esetleg a belföldi vendégek száma?
Megfigyelhető, de ez nem közvetlenül a válság hatása. Az elmúlt évek fejlesztése kapcsán a magyarok visszataláltak a Balatonra, hiszen minden olyan szolgáltatást, minden minőségi kategóriát megtaláltak, amiért eddig esetleg messzebb, egy tengerpartra mentek. A belföldi vendégek az éves forgalom 60-70 százalékát teszik ki. A 30-35 százalékos külföldi vendégforgalom legmeghatározóbb része még mindig a német, bár onnan van a legerőteljesebb visszaesés, amit a belföldi, illetve e környező országokból érkező vendégforgalom képes ellensúlyozni valamennyire.
Az viszont egyértelműen a válság hatásának tudható be, hogy a külföldi vendégek között nagyobb arányban jelennek meg a környező országból érkező vendégek. A belföldi vendégforgalom ezzel szemben leginkább 2007-ben emelkedett meg. Akkor értek be a fejlesztések, akkor indult be a téli wellness, ami szintén vendégforgalom-növekedéshez vezetett.
A Balatonnál kereskedelmi szálláshelyen egymillió-kétszázezer fő fordul meg egy évben, akik négy és félmillió vendégéjszakát töltenek el ott. Júliusban és augusztusban is egy-egy millió vendégéjszakás a forgalmi adat, vagyis a legmeghatározóbb még mindig a nyári időszak, de látszik, hogy az elő- és utószezonban sem elhanyagolható a Balaton vonzereje.
A kereskedelmi szálláshelyek mellett a magánszálláshelyeken körülbelül másfélmillió vendégéjszaka realizálódik, így összességében egy hatmilliós vendégéjszaka-bázisról beszélünk, amihez képest egy egy százalékos növekedés is nagy eredménynek számít.
Mennyiben változtak a vendégek nyaralási szokásai? Inkább hétvégéket vagy heteket töltenek el a nyaralók a Balatonnál?
Balaton
A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Típusa a Fertő-tóhoz és a Velencei-tóhoz hasonlóan szikes tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3–14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km². (Wikipédia)
Nyári időszakban még mindig jellemzőbb az egy hetes nyaralás. A gyógyszállodákban számottevő a két- esetleg háromhetes turnus is, de az átlagos tartózkodás a három és fél, illetve a négy nap. Jellemzően a hosszúhétvégékre jönnek a nyaralni vágyók. Ez betudható a válságnak, de a trendek is inkább ebbe az irányba mozdultak el: az emberek többszöri utazást terveztek mind külföldön, mind belföldön.
A válság hatására a több utazásból kevesebb maradt, és azok is inkább a párnaposra szűkültek. A gyógy-idegenforgalomban azért nem ritkák a két- esetleg háromhetes kurzusok, illetve a nyári időszakban, amikor eljön a nagyszabadságolás ideje, még mindig eljönnek az emberek egy hétre.
Mennyiben mások egy külföldi turista igényei egy belföldiéhez képest? Most, hogy több a hazai vendég, miben kell változtatniuk a vendéglátóknak?
Azt vettük észre, hogy a hazai vendégek azokat a szolgáltatásokat már itthon is megtalálják, amikért eddig külföldre utaztak. Előnynek számít, hogy nincsen nyelvi korlát, és barátságos a kiszolgálás, ugyanis a vendéglátósok szeretik a magyar vendégeket, sőt alkalmasint jobban szeretik a őket.
Mindemellett azt gondolom, hogy az igény nem küldőterület-függő: mind a belföldi, mind a külföldi vendégek értéket és minőséget szeretnének a pénzükért kapni.
A Balaton régió – az elmúlt évek fejlesztéseinek és szemléletmód-változásának köszönhetően – egyre nagyobb mértékben felel meg ennek a követelmények, javítanivaló természetesen még számos helyen felmerül, ugyanakkor a visszajelzések azt mutatják, hogy a Balaton partjára és az egész Balaton régióba is visszatért a vendégszeretet és a minőségi vendéglátás.
A Balatonon inkább a családi üdülőkörnyezet, vagy a fiatalos, zajos üdülési feltételek a jellemzőbbek? Van olyan fejlesztési irány, ami az egyiket kifejezetten preferálja?
A családi vendégkör a legmeghatározóbb a balatoni régióban. Az iskolai tanév befejeztével jelentkeznek a kisgyerekes családok. Az elő- és utószezonban jönnek a túrázók, a kerékpárosok, illetve azok a vendégek, akiknek esetleg van gyermekük, de külön nyaralnak. Azon fiatalok számára is van megfelelő szolgáltatás, akik egyedül jönnek a Balatonra: az extrém sportoktól kezdve az ifjúsági fesztiválokon át rengeteg program vált elérhetővé a számukra.
Összességében elmondhatjuk, hogy minden célcsoport talál megfelelő elfoglaltságot. A kisgyermekes családok kihasználhatják a néhány kilométeres bicikliutakat, míg a többiek számára lehetőség nyílik akár több száz kilométeres Balaton kerülő túrákra. Ennek ellenére a legmeghatározóbb még mindig a kisgyermekes családok jelenléte.
Miben segít az Önök tevékenysége? Mit tesz a Magyar Turizmuis Zrt. a vendégforgalom élénkítéséért?
A Magyar Turizmus Zrt. az ország marketingjéért felelős, mi ezen belül a balatoni régió marketingjéért. Ezalatt azt értjük, hogy összegyűjtjük a környék szolgáltatásait, igyekszünk népszerűsíteni a kirándulási lehetőségeket és egyéb programokat, legyen szó a kultúrházak kínálatáról, szabadtéri vagy akár a novembertől márciusig tartó időszak szállodai eseményeiről.
Vagyis azon túl, hogy a lehető legtöbb csatornán igyekszünk továbbítani a kikapcsolódási lehetőségekről szóló híreket, célcsoport-specifikusan állítjuk össze a régió marketingtervét.
