Hangzavar, nyílt vádaskodások, forrongó indulat, egymást túlkiabálni próbáló politikusok - ettől volt hangos a 42! ülésterme, amikor Herman von Rompuy belépett a terembe. Kezeinek mutató és középső ujjait tarkójának két oldalára helyezte, majd gyengéden masszírozni kezdte az így is fájdalmasan lüktető idegeit. Nagy sóhajtással vetette be magát a terem közepén, köralakban összegyűlt tömegbe, próbálva megtalálni munkatársát. Útja közben ösztönszerűen tért ki a kellemetlennek ígérkező köszöntési próbálkozások, a felhangzó kényes kérdések, és a néha egyéni röppályára állt székek elől.

- Mi történt? Valaki megint Mohamed-karikatúrát készített unalmában? - köszöntötte, a fülét befogva s üvöltve telefonálni próbáló Barrosót - kit titkára próbált védelmezni egy jókora hivatalosnak tűnő paksamétával - miközben realizálta, hogy igen sok turbános alak van az ingerülten dobálók közt.
- Hogy mi? - tért vissza a terembe EU-társa, miután valami „hozzátok ide!”-t üvöltött a készülékbe, és bontotta a vonalat.
- Mi ez az elmebaj? Épp most jövök Papandreutól, és az ő irodájában nagyobb a nyugalom, mint itt! - próbálkozott újra Rompuy, mindhiába:
- Hogy mi??? - üvöltött artikulátlanabbul Barroso. Rompuy idegesen legyintett, majd meglátta az eleven emberfalú aréna szélén elhelyezkedő „EU” feliratú mikrofont, és néhány íves könyöklendítéssel előre tört.
- Szerintem kövezzük meg! - üvöltött bele a kihangosított készülékbe, ami tárgyalótermi kalapácsként teremtett egycsapásra döbbent csendet. - Szóval mi történt? - röppent vissza mindenféle furakodás nélkül Barrozóhoz, miközben azt is tudta állapítani, hogy a támadások, s ezáltal az aréna középpontjában Benjamin Netanjahu áll. - Mit csináltak megint a zsidók?
- Maga megőrült!? Ezek képesek és megteszik! - kapcsolt meglepően gyorsan Barroso.

És mintha a terem igazolni akarná, a hangzavar hirtelen az eddigieknél is nagyobb volumenű kakofóniává alakult, mindenki saját véleményének hangot adva – meg sem hallva a többieket. Pár perc múlva már egy kis csoport azon tanakodott, hogy honnan szerezzenek most a kövezéshez a Korán által előírt alakú köveket, de addigra az EU vezető párosa már a terem végében, viszonylagos nyugalomba beszélgetett.
- Ne aggódjon - nyugtatta szemmel láthatóan kétségbe esett társát Rompuy.- Senki nem tudja, hogy ki adta az ötletet, de elhiheti, hogy végére már három sejk is magának fogja titulálni az ötletet. Kaddhafi pedig azzal fog jönni, hogy ő már rögtön atombombát javasolt. Ám az elharapódzott indulatok hatására a terem józanabbik, és potenciálisabb része is észbe kap, és Ban Kin Mun kétségbeesett sipítozásával kísérve mindenkit helyre fognak tenni. Így az egésznek hamarabb - igaz kicsit viharosabban - vége lesz, mintha normál mederben próbálták volna csillapítani a kedélyeket. De elárulná végre, hogy mi folyik itt? Én egész eddig az EU-ba próbáltam életet verni.

- Nem hallott a török hajót megtámadó Izraeli katonákról?
- Jah, megint volt valami lövöldözés Gázában, de az arrafele mindennapos, nem?
- Ez egészen egyedi eset. Egy palesztinokkal szimpatizáló segélyflotta megpróbálta áttörni a gázai blokádot. Az izraeli katonaság ezt nem engedte, de mondták hogy rakodjanak ki a közeli kikötőben, és onnan átvizsgálás után be lehet szállítania cuccot. Hét jármű ebbe bele is ment, de a vezérhajó tovább akart menni, mire a katonaság úgy döntött, hogy akkor majd ők elvezetik a hajót abba a kikötőbe. Csakhogy a segélymunkások elkezdték vascsövekkel ütlegelni a helikopterről leérkező kommandósokat, akik ezt egy idő után megunták, és sortűzzel reagáltak. Több mint tíz hullánál tartunk eddig.
- Jól értem, hogy amiért pár életösztönnel nem rendelkező állítólagos segélymunkás állat módjára nekiesett az épp szolgálatot teljesítő, felfegyverzett kommandósoknak, azért akarják felkoncolni Izraelt?
- Nos igen, kissé visszás...
- Gondolom mi mellszélességgel kiálltunk az ötlet mellett.
- Természetesen.
- Remek. Azok az áldott emberi jogok. Hogy még a hülyéknek is van... De ha jobban belegondolunk, akkor az élet igazságos. Elvégre Izrael annyi mindenért nem részesült a megfelelő következményekben, hogy megérdemli, hogy egyszer ő legyen a szivar kellemetlenebbik végén. Eddig mik az elvárások és ki áll mellettük?

- Mellettük? Szinte csak Obama. Azt mondta, hogy az eset akár még meg is könnyítheti a közel-keleti békefolyamatokat, bár a gázai blokád feloldását már ő is támogatja.
- Némi sortűz elősegítheti a békét arrafele? Ez is túl sok olajat nyelt...
- Meglehet, zuhant is miatta a népszerűsége. De a további következményekre visszatérve, lássuk csak: ENSZ-ből való kizárás, az ENSZ BT hozzon ellenük szankciókat, nemzetközi vizsgálat, nemzetközi per, állami terrorizmus használatának deklarálása...
- Izraelt el kell törölni a föld színéről! - üvöltött túl mindenkit egy jellegzetes, karakán hang a lift felől.
- Ezt meg ki engedte be? - nézett Barroso a kezeit széttáró, látszólag nagybeszédre készülő Ahmedizsenád felé. - Nincs kitiltva valami szankciók miatt?
- Nem tudom. Úgy látszik nem nagyon érinti meg a dolog. De legalább hamarosan kiderül van-e atombombája.

Barroso titkára közben visszaért, és az ütött kopott dokumentumhalmazt letette főnöke elé, miközben felsorolta milyen apróbb károk keletkeztek az EU-nak szánt berendezési tárgyakban.
- Mi a franc ez az irathalmaz már megint? Mond, te folyton dolgozol? - érdeklődött kedvesen Rompuy.
- Muszáj, különben soha nem jutok a végére. Ezek az akták a magyar-szlovák viszonyt taglalják. Tudod, miután a magyarok megszavazták a kettős állampolgárságot...
- Nem értem minek foglalkozni velük ennyit, elvégre még atombombájuk sincs. Ha meg összekapnának, akkor lehetne fogadni melyik hadsereg esik előbb szét magától. Különben is, Orbán a szlovákok helyett törődhetne olyanokkal, hogy az emberei nem mondjanak akkora baromságokat, minthogy Görögország szintjén állnak. Nem győzöm tépni a szám, hogy sem Spanyolország, sem Portugália, sem Olaszország, sem, Írország nincs „görög veszélyben”, erre jönnek ugrálni a magyarok, hogy ők bezzeg igen. És ők lesznek a soros elnökök 2011-ben...

- Jut eszembe, hogy áll az euróövezet?
- Ha mindenki megcsinálja amit kell, nem mond le spontán több német államfő és nem szajkóz senki baromságokat, akkor szép lassan helyreáll. Ha nem, akkor Izland sorsára jutunk.
- Izland sorsára?
- Igen. Ott egy komikus tarolt most a választásokon, aki nyíltan hangoztatja, hogy kampányígéretei hazugságok, és döntéseit meg lehet venni az e-bay-en.
- Végül is szép világ lenne. Nem kellene többet hazudni.