Akcióterv: mely lépések jönnek először?
Elsőként a szimbolikus elképzelések léphetnek életbe a kormány első gazdaságpolitikai akciótervéből, míg a legfőbb, például érdemi adócsökkentésre vonatkozó korábbi ígéretek csak a jövő évtől válhatnak valósággá - nyilatkozták az MTI által megkérdezett politológusok kedden.
2010. június 8. kedd 22:08 - HírExtra
Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője hangsúlyozta: a Fidesz "harapófogóba került" az elmúlt napok nyilatkozatai után, a pártnak úgy kellett megőriznie a piacok és a nemzetközi befektetők bizalmát, hogy ezzel egy időben ne veszítse el hitelességét a választópolgároknál sem. Orbán Viktor kormányfő vélhetően ezért állt elő 29 pontból álló akciótervvel, amely "számszerűsíthető ígéreteket tartalmaz, de a legfőbb pontokon hosszabb távra történő megvalósítást ígér" - fejtette ki.
Filippov Gábor, a Progresszív Intézet elemzője szerint a miniszterelnök által ismertetett akcióterv nagyobb része az érdemi kiadáscsökkentő intézkedések "díszes csomagolásául" szolgál. A szakértő az adócsökkentés jövőre halasztása mellett a bankadót nevezte az államháztartás szempontjából legfontosabb intézkedésnek, amely szerinte, ha nem is 200 milliárdos, de mindenképpen százmilliárdos nagyságrendű bevételt hozhat az elkövetkező néhány évben.
Hozzátette: lényegi kiadáscsökkentő intézkedésekre adhat lehetőséget a közszféra bérkiadásainak átalakítása, amelyet azonban várhatóan jelentős mértékű, tíz- vagy akár százezres nagyságrendű elbocsátások kísérhetnek.
Szánthó Miklós úgy fogalmazott, Orbán Viktor üzenetének lényege, hogy a "társadalmi szerződést" kötő kormány nemcsak a közjog és a közpolitika területét, hanem a gazdaságot is új alapokra kívánja helyezni. A kormányfő beszédének központi eleme volt - fűzte hozzá a Nézőpont Intézet munkatársa -, hogy a változásoknak "közösségelvűeknek" kell lenniük, ugyanakkor a magántulajdon szentségének hangsúlyozásával, valamint a bankellenes hangulatkeltés elutasításával azt is megpróbálta kivédeni, hogy piacellenességgel vádolják a kormányt.
A Progresszív Intézet szerint a kedden ismertetett lépések - a megvalósítás részleteitől függően - akár jó alapot is szolgáltathatnak a deficitcél teljesítéséhez. Filippov Gábor ugyanakkor úgy látja, a kormánynak ezt követően mindenképpen le kell vonnia azt a tanulságot, hogy a "jó kormányzás végső soron elképzelhetetlen strukturális reformok nélkül". Az oktatási-, az egészségügyi-, valamint az önkormányzati és a nyugdíjrendszer hatékonyabbá, illetve kifizetődőbbé tétele 2006 óta nem tűr halasztást, megvalósításuk azonban elkerülhetetlenül érdekeket sért, más szóval fájni fog - mutatott rá az elemző.
Orbán Viktor kedden gazdasági akciótervet jelentett be az Országgyűlésben. A kormányfő által ismertetett 29 intézkedés között van a többi között az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése, a bankokat sújtó adó növelése, az adózási szabályok egyszerűsítése és a gazdaság élénkítése.
Forrás: MTI