Mit szól az önkormányzati választási rendszer átalakításához?

Ami a legjobban zavar, hogy senki nem vette a fáradtságot, hogy megnézze, valójában mekkora létszámcsökkentés lesz. Mert ebből rögtön kiderül, hogy önkormányzati reformról nem beszélhetünk. Ehhez az kellene, hogy megszűnjön az „egy település – egy önkormányzat elve”, magyarán összevonjanak önkormányzatokat. Ez azonban nem így lesz: marad a 3200 önkormányzat, 3200 polgármesterrel.

Miben lesz akkor változás?

Az önkormányzati testületek létszámában. Ám távolról sem olyan radikális mértékben, ahogy azt a Fidesz a kampányában ígérte. Ha még emlékszünk azt mondták, hogy mind a parlamenti, mind az önkormányzati testületek tekintetében megfelezik a létszámot. (A parlament létszámát 200 főre csökkentették - a szerk.) Ez nem fog megtörténni az önkormányzatok tekintetében.

De azét kevesebb lesz…

Úgy számoltam, valamivel kevesebb mint 30 százalékkal fog csökkeni a teljes önkormányzati létszám. Ebbe csak a választott tisztségviselőket értem. Polgármesterből ugyanannyi marad, azaz itt kereken nulla százalékos a visszaesés; a megyei közgyűlések esetében a csökkentés meghaladja az ötven százalékot; a települési önkormányzatok testületeiben pedig 30-35 százalék.

Ez önmagában persze nem probléma, mert ennél kisebb létszámú testületeket ésszerűen nem lehet felállítani – már amennyiben elfogadjuk azt a felvetést, hogy nem csökkentjük az önkormányzatok számát.

Felvetették azt is, hogy nemcsak a mandátumot nem eredményező szavazatok alapján osztanák a listás helyeket, hanem ott is keletkezne töredék szavazat, ahol a leadott szavazatok több mint felét megkapja egy jelölt. Magyarán a nyertesre adott szavazatok akár kétszer is hasznosulnának.

Valóban volt egy ilyen javaslat, de ezt végül elvetették. Gyakorlatilag ez volt az egyetlen dolog, amiről meg lehetett őket győzni.

A rövidebb ajánlószelvény gyűjtési időről mit gondol?

Ez valóban problematikus. Kíváncsi vagyok, hogy mikor lép hatályba. Kérdés, hogy fel tudnak-e készülni erre, az eddiginél jóval rövidebb időszakra a helyi választási irodák?

Másfelől ez a döntés valóban megnehezíti a kisebb pártok dolgát. Amiben az új rendszer valóban radikális, az a jelölési időszak lerövidítése, illetve néhány területen az, hogy több szelvényt kell összegyűjteni.

Milyen területen?

A fővárosban például. Eddig a választópolgárok félszázalékának ajánlása elég volt, hogy főpolgármestert állíthasson egy párt, most ez két százalékra nő. Ez azt jelenti négyszer annyi szelvényt kell majd összegyűjteni mint eddig.

Valójában az ajánlószelvényezésnek szerintem nincs is értelme. A kaució sokkal jobb megoldás lenne. Semmi nem indokolja, hogy már a jelölési folyamatban ennyire megrostáljuk a jelölteket és szervezeteket, ezt. Dőljön el a választáson.

Ettől függetlenül nehéz megjósolni, hogy emiatt sokkal kevesebb jelölt lesz-e az idei választáson mint szokott, vagy sem.

Mennyiben írhatja át ez az önkormányzatok politikai palettáját?

Az új rendszer következtében alapvető átrendeződésre nem számítok. Sokkal inkább az számít, hogy a pártrendszer Magyarországon már az országgyűlési választások előtt elindult egy irányba, melynek következtében a radikálisok feljöttek, a jobboldal pedig jelentősen megerősödött a baloldalnak a rovására, s meg tudtak jelenni új politikai erők.

Szerintem ezek a tendenciák fogják meghatározni az önkormányzati választás eredményét, nem pedig az új struktúra. Ezenkívül persze tény, hogy a képviselőtestületekben az új rendszer megerősíti a mindenkori győztest. Ez jelen tudásunk szerint a Fidesz.

Azt is tervezik, hogy a polgármester külsős – azaz nem választott – alpolgármestert alkalmazhatna a jövőben, akár többet is. Nem rombolja ez a képviseleti demokrácia alapelveit?

Ez nehéz kérdés. A politikai döntések a jövőben is a választott képviselők kezében lesz. Az alpolgármesterek eddig is csupán segítették a polgármesterek munkáját és bizonyos lobbiérdekeket tudtak megjeleníteni. És eddig is rengeteg tanácsadó jelent meg a polgármesterek holdudvarában, akik részt vettek az önkormányzatok munkájában. Nekik az informális befolyásuk sokszor erősebb volt, mint a jelenlegi alpolgármestereké. És a jövőben nyilván ebből a körből kerülnek majd ki a kinevezett alpolgármesterek. Ez persze a praktikus oldal.

Másfelől azonban nem tartom túl szerencsés iránynak,hogy ezentúl ennyire szabad kezet kapnak a polgármesterek az alpolgármesterek kinevezésében. Ez valóban hathat abba az irányba, hogy kisebb súlya lesz a választott tisztségviselőknek.