Lesújtó bankadó
A tegnap bejelentett akcióterv pontjai közül a költségvetés számára legtöbbet hozó intézkedés a bankokra kivetett különadó lesz. A pénzintézetek részéről viszont nem tudni, hogy milyen lesz a fogadtatás.
2010. június 10. csütörtök 07:25 - Telkes Árpád
Korábban ezeken a hasábokon is foglalkoztunk a
bankadó tervével. A tegnapi
bejelentés óta biztosak is lehetünk benne, hogy meg is fog valósulni. Orbán Viktor szerint ebben az évben a költségvetésbe mintegy 13 milliárd forintot fizet be a pénzügyi szektor. Tervei szerint ezt szeretné 200 milliárd forintnyi befizetésre emelni a jövőben.
A bankadó múltja
A bankokra kirótt adó nem újkeletű dolog. Már Magyarországon is volt rá példa, Draskovics Tibor még pénzügyminiszterként, illetve később Gyurcsány Ferenc vezetett be a pénzintézeteket érintű, különleges adót. Nyugaton is bevett példa a pénzügyi közvetítő rendszer megadóztatása.
Nem is az elvvel van a probléma, ahogy azt a miniszterelnök is mondta, a kormányok Európa-szerte kisegítették a a pénzintézeteket a gazdasági válság során, itt az ideje, hogy visszafizessenek valamit. Az arányok azonban kissé talán elcsúsznak, legalábbis itthon.
A jelenlegi tervezet szerint, három évig élne az újonnan bevezetendő adó, azután megszűnik. Eredetileg a 2005-ben kivetett adónemnek is két évig kellett volna érvényben maradnia, ám ez is meghosszabodott, csupán idén járna le.
Egy ilyen 187 milliárdos „emelés” esetén az ember elgondolkodik, esetleg nem arról van szó, hogy a jelenleg problémákkal küszködő költségvetést akarja-e az új kabinet kisegíteni, mindezt addig – jelen esetben három évvel számol a kabinet - amíg nem sikerül egyfajta egyensúlyt kialakítani.
Persze nem kell félteni a pénzintézeteket sem, akik a gazdasági válság egyik legsúlyosabb évében is 256 milliárd forintos adózás előtti nyereséget értek el. Ez a teljes pénzügyi szektor nyeresége, ebből pedig az OTP Bank 194 milliárdot ért el egyedül.
Megint a fránya konkrétumok
Bankadó külföldön
Jelenleg külföldön is igen komoly kérdés a bankadó, a G20-ba tartozó országok, jelenleg is vitatkoznak a kérdésről. Ebben látják ugyanis a megoldását az eurózónás gazdasági helyzet további romlásának.
Sajnos a konkrétumok hiányával azonban újra szembe kell nézni. Egyelőre nem tudni milyen alapon, milyen eljárásokkal, egyáltalán milyen adót akar bevezetni a kormány. Ha nyereség alapú adóról beszélünk úgy az értelemszerűen a Csányi Sándor vezette banknak jelentené a legnagyobb érvágást.
Azonban hiába kerestük a pénzügyi szektor legnagyobb bevételével rendelkező OTP Bankot, senki nem válaszolt megkeresésünkre, így nem tudjuk meg véleményüket az új adóról.
Ezzel szemben sikerült elérnünk a Magyar Fejlesztési Bankot, bár sok újdonságot nem hallhattunk tőlük, hiszen állami kézben lévő pénzintézetről van szó. Ez azt jelenti, hogy az MFB osztalékot fizet az államnak, ilyen módon nem is érintené a különadó a bankot.
A Magyar Nemzeti Bank egy sajtóközleményében óvatosan fogalmazott a pénzügyi közvetítő rendszert érintő adótervezettel kapcsolatban. Az MNB-től várhatjuk, hogy a későbbiekben, több konkrétum birtokában, felméréseket és tanulmányokat készítenek, mind a pénzügyi szektorra, mind pedig a reálgazdaságra gyakorolt hatásáról a banki különadónak.
