A kirgizi eseményekről kérdeztük Sz. Bíró Zoltánt, egyetemi adjunktust, Oroszország és a poszt-szovjet térség szakértőjét: (Az eddigi történések összefoglalója az interjú végén található)

Az Ideiglenes Kormány az áprilisban elűzött kirgiz elnököt, Bakijevet vádolja a harcok kirobbantásával, akik meg szeretnék akadályozni a június 27-én tartandó, alkotmányról szóló népszavazást. Valószínűleg tartható, hogy a volt elnök esetleg visszatérjen a hatalomba, annak ellenére, hogy az Ideiglenes Kormányt még Putyin a támogatásáról biztosította?

Nem tartom valószínűnek, de úgy gondolom, van igazság abban, amit az Ideiglenes Kormány állít, hogy az események hátterében közvetlenül vagy közvetetten Bakijev és környezete áll. A volt elnök és családja ugyanis rendelkezik azokkal a forrásokkal, amelyeket felhasználhat a helyzetben, az államkincstár ugyanakkor szinte teljesen kimerült.

A felhalmozott források alkalmasak a volt elnöknek arra a politikai szándék érvényesítésére, hogy instabilitás, káosz uralkodjon a térségben. Bakijev ráadásul egy olyan területet billentett ki viszonylagos stabilitásából, ahol egyébként is - a családi kapcsolatok miatt - részben szimpátia veszi körül még mindig.



Mi lehet a lehetséges ok, amiért Oroszország csak humanitárius segítséget küldött az országba, katonailag nem avatkozott be?

Nyilván nem akar beavatkozni egy olyan történetbe, amely nem biztos, hogy könnyen lezárható. Ha Oroszország gondolkozik is a beavatkozáson - szerintem igen - akkor konzultál mind Washingtonnal mind Pekinggel. A térségben a beavatkozáshoz az említett két nagyhatalom politikai - ha nem is beleegyezése - de elfogadása szükséges. Ez az egyik legfontosabb előfeltétel. Nem hiszem, hogy Moszkva fölösleges konfliktusokat és kétségeket akar ébreszteni ebben a nagyon kényes közép-ázsiai térségben.

Mi a lehetséges forgatókönyv akkor, ha az Ideiglenes Kormány továbbra sem tudja kézben tartani az eseményeket, és Kirgizisztán belső konfliktusa tovább eszkalálódik?

Alapvetően két lehetőség van. Az egyik, hogy a bizonytalanság átcsap az ország északi területeire is, és teljesen megrendül az Ideiglenes Kormányzat pozíciója. A másik szerint, ha nem sikerül Otunbajeva kormányának visszaszerezni a déli területek feletti politikai ellenőrzést, akkor recessziós folyamat indulhat el, amely beláthatatlan következményekhez vihet el.

Akár odáig is, hogy Üzbegisztán – amely eddig kirgiz belpolitikának tekintette az eseményeket, és lezárta a határokat – esetleg politikai védelem alá vonja a 700-800 ezres üzbég etnikumot. Ez egyelőre még csak egy távolabbi, lehetséges perspektíva. Az azonban biztos, hogy Bakijev és környezetén, valamint a konfliktust szítókon kívül mindenki abban érdekelt, hogy minél hamarabb záruljon le ez a véres, pogromszerű eseménysor.




A pénteken kirobbant zavargások előzményéhez vissza kell tekintenünk az áprilisi eseményekre. Az akkori elnök, Bakijev ellen szervezett tüntetés erőszakos formát öltött, és a tüntetők megostromolták a kormányzati negyedet. A kormányzat leváltását követelő erők már korábban az ország demokratizálását várták Bakijevtől, azonban az erre tett kísérletek sorra kudarcba fulladtak. Nem sikerült visszaszorítani a korrupciót, a szervezett bűnözést és a kábítószer-kereskedelemet sem.

A tüntetők elfoglalták a kormányzati negyedet, Bakijev Dzsalálábád nagyváros közelében keresett menedéket. Hamar megalakult az Ideiglenes Kormány Roza Otunbajeva vezetésével, aki a nacionalista ellenzéki párt elnöke is.

Demokratizálódás

Az Ideiglenes Kormány június 27-ra tűzte ki alkotmányról szóló népszavazást, amely korlátozná az elnök jogkörét és demokratikusabb alapokra helyezné Kirgizisztán politikai rendszerét, a parlamenti, illetve elnökválasztásra pedig október 10-én kerülne sor. Otunbajeva az elűzött elnököt vádolja a most kirobbant konfliktusért, aki szerinte meg akarja akadályozni a júniusi népszavazást.

A harcok miatt Os városában tegnap kijárási tilalmat rendeltek el, Dzsalálábádban pedig utcai barikádok emeltek a város lakói a támadások megfékezése ellen. Zárva tartanak az üzletek, nincs tömegközlekedés, és súlyos problémák léptek fel az élelmiszer ellátásban. További fosztogatásoktól félnek az emberek. Otunbajeva katonai beavatkozást kért Oroszországtól, de Moszkva csupán a humanitárius segítséget ajánlotta fel.