Alkotmánybírósághoz fordul a PSZ

Mint megemlítette, Sólyom László köztársasági elnöknek, rögtön a törvény parlamenti megszavazása után, levelet küldtek, hogy azt ne írja alá, ám sajnos megtette.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a jogszabály által sérül a tanulók és szülők azon joga, hogy világnézetileg semleges iskolát válasszanak. Ez különösen a kistelepüléseken okoz komoly problémát, ahol jellemzően csak egyetlen iskola van, így ezeken a helyeken nincs választási lehetőség.

Galló Istvánné szólt arról, hogy az önkormányzatok eddig öt éven át finanszírozták az iskolát azután is, hogy azt átadták valamelyik egyháznak. Most viszont azonnal lemondhatnak a fenntartás költségeiről, így ezek a közoktatási intézmények az átadástól kezdve rögtön egyházi fenntartásba kerülnek.

Az önkormányzatokat a mostani törvény motiválja abban, hogy "megszabaduljanak a közoktatás finanszírozásának terhétől", és azt az egyházaknak adja át - fogalmazott. Ez a helyzet a pedagógusoknak is problémát jelenthet, mert az egyházi iskolákban nem lesznek közalkalmazottak, ezért a felmentési idő és a végkielégítés is hátrányosan változik a kollégák számára. Az egyházi intézményben dolgozó pedagógusoktól pedig elvárják a világnézeti elkötelezettséget, és ha ennek nem felelnek meg, akkor a továbbiakban nem foglalkoztatják őket - mutatott rá.

Az oktatást érintő legutóbbi jogszabálymódosításokról általában véve kijelentette: a PSZ eddig nem tudta a véleményét elmondani ezekkel kapcsolatban, pedig szakszervezetük "a társadalmi párbeszédet és a valódi egyeztetést minden szinten elvárja az új kormánytól". Kitért arra, hogy június 24-én Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz bemutatkozó találkozóra mennek.

Galló Istvánné üdvözölte a büntető törvénykönyv (Btk.) azon módosítását, hogy a pedagógust fizikailag bántalmazó szülőt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélhetik, de kétségét fejezte ki, hogy ez "a szülőket megfékezi".

Arról a jogszabályról, amely úgy rendelkezik, hogy az igazolatlanul mulasztó diák után a család nem kapja meg a támogatást, hanem csak természetbeni juttatásokról gondoskodik, közölte: a PSZ kétli, hogy ez kényszeríti az iskolába járásra a gyermekeket. Ez a törvény a családsegítőkre és a jegyzőre hárít sok feladatot, noha ez a rendszer jelenleg is túlterhelt - jegyezte meg.

Felidézte, hogy június 6. óta aláírásokat gyűjtenek az ellen, hogy a pedagógusoknak is 65 év legyen a nyugdíjkorhatáruk. A közoktatásban korkedvezményes nyugdíj kell, és nem csak a pedagógusoknak, hanem a kisegítő személyzetnek is - fűzte hozzá.

A PSZ elnöke rámutatott: a közszférában ki kell dolgozni az egységes cafetéria rendszert, s a közoktatás megújításához további forrásokat kell biztosítani, mert "ez nem egy költségvetési tétel, hanem befektetés az állam részéről, ami biztos, hogy meg fog térülni". Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a közoktatásban szükség van a közalkalmazotti bértáblára, amelyet két fizetési fokozattal ki kell egészíteni, a pótlékokat pedig felül kell bírálni a minőségi munka elismerése érdekében.

Az MTI kérdésére Galló Istvánné elmondta: Szüdi Jánost, az oktatási tárca korábbi szakállamtitkárát, aki "a magyar közoktatásban ismert és elismert szakember", a PSZ szakértőként alkalmazza, de nem igaz, hogy félmillió forintos fizetése van, ugyanis ő is a közalkalmazotti bértábla alapján kapja bérét.

Az egyik napilap hírét cáfolva hozzátette: körlevelet nem küldtek szét a megyei tagszervezeteknek Szüdi János alkalmazásával kapcsolatban, azt a PSZ elnöksége hagyta jóvá. Szintén erre a cikkre reagálva kiemelte: "lehet, hogy lesznek kilépések a PSZ-ből, de nem Szüdi János miatt", akinek a szakmai véleményét kikérik majd egy-egy elnökségi döntés előtt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Szüdi János az oktatási tárcánál nem politikai, hanem szakmai munkát végzett, ellenkező esetben fel sem merült volna az alkalmazása a PSZ-nél. Utalt egyúttal arra is, hogy Szüdi János államtitkári minőségben dolgozott a fideszes Pokorni Zoltán és Pálinkás József oktatási miniszterek mellett is.